Megbízási díj munkaviszony mellett

Kérdés: Kft.-nk munkaszerződéssel alkalmazott dolgozója munkabérén kívül időnként megbízási díjat is kap. A megbízási díj összege nem haladja meg a minimálbér 30 százalékát. Össze kell-e vonni a kétféle jogcímen kapott jövedelmet a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során?
Részlet a válaszából: […] Nem.A Tbj-tv. által szabályozott, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 nyugdíjjárulékot és a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot, valamint le kell róni a havi 3450 forint tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nem említik, mint befolyásoló tényezőt figyelmen kívül hagyják. A járulékfizetés tekintetében a Tbj-tv. mindössze a saját jogú nyugdíjas személy esetében különböztet, mely néhány "kedvezmény" – pl. mentesség – formájában nyilvánul meg. (Fontos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Magánnyugdíjpénztár-tag járulékfizetési felső határa

Kérdés: Magánnyugdíjpénztár tagjának jövedelme eléri a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt. Mi a teendő a továbbiakban a járulék levonásával kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme után 2003. évben 7 százalék tagdíjat fizet. 2003. évben a járulékfizetési felső határ napi 10 700 Ft, évi 3 905 500 Ft.A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Tagdíj-kiegészítés visszafizetése

Kérdés: Társaságunk egy munkavállalója rokkantnyugdíjas lett, és visszalépett a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Mi lesz a cégünk által eddig fizetett 4 százalékos magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítésének sorsa, hisz az nem növeli dolgozónk rokkantságinyugdíj-alapját?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben vázolt probléma egészen 2002. december 31-ig megoldatlan volt, azaz a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett munkavállalók tagdíj-kiegészítése gyakorlatilag "elveszni látszott", elnyelte a nyugdíj-biztosítás költségvetése.2003. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Elmaradt bér kifizetése

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni a 2001. december 31-én megszűnt munkaviszony alapján 2002. április hóban kifizetett 30 000 Ft összegű elmaradt bér után? Mi az eljárás a NYENYI adatszolgáltatás esetében, mely időszakra kell közölni a bért?
Részlet a válaszából: […] ...munkaviszony megszűnése után – jelen esetben 2002. április hóban – kifizetett, elmaradt munkabér után a 18 százalékos nyugdíj-biztosítási és a 11 százalékos egészségbiztosítási járulékot a kifizetés hónapjában érvényes szabályok szerint kell megfizetni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Anyasági segély igénylése

Kérdés: A 2003. évtől érvényes, emelt összegű anyasági segély jár-e abban az esetben, ha az anya 2002. novemberben szül, de csak januárban igényli az ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-ig az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százalékával, 2003. január 1-jétől 225 százalékával, ikergyermekek esetén 300...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

A TGYÁS és a GYED alapja

Kérdés: A munkavállaló a szülést megelőző évben passzív táppénzben részesült február 28-ától április 26-áig. Február 28-a előtt és április 26-a után munkaviszonyban állt, így a 2001. évi jövedelmezett napok száma 185 nap. Milyen jövedelem lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja?
Részlet a válaszából: […] ...a terhességi-gyermekágyi segély összegét a jövedelmének naptári napi átlaga alapulvételével kell megállapítani. Ha a gyermekgondozási díjra való jogosultsága is 2002. évben nyílik meg, akkor a GYED alapja ugyanaz az összeg, mint a terhességi-gyermekágyi segély alapja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Evás társas vállalkozó

Kérdés: Betéti társaságunknak három személyesen közreműködő tagja van, egy kiegészítő tevékenységet folytató (rokkantnyugdíjas) és kettő heti 36 órás munkaviszony mellett munkát végző. Társaságunk 2003-tól az egyszerűsített vállalkozási adó hatálya alá tartozik, és az adózott bevétellel a tagok (családtagok) betéteik arányában rendelkeznek, vagyis jövedelem, illetve osztalékkifizetésre nem kerül sor. Azt szeretnénk megtudni, hogy ez a rokkantságinyugdíj-jogosultságnál lehet-e kizáró ok, illetve kell-e bármilyen megállapodás, taggyűlési határozat arról, hogy a bt.-ből az adózott bevételt – csökkentve a költségekkel – milyen címen vehetik ki és használhatják fel a tagok?
Részlet a válaszából: […] ...fel. Jövedelemkifizetés hiányában teljesül az az előző (2. szám 26. kérdés) válaszunkban említett követelmény is, hogy a rokkantnyugdíjas keresetének lényegesen kevesebbnek kell lennie, mint amit a megrokkanás előtti munkakörében elérhetne. A tételes ehót csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Az apa munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Mikortól hatályos az a rendelet, mely szerint a férj 5 munkanapot otthon maradhat a családjával a gyermekének születése után? Ezekkel a napokkal meghosszabbodik-e a szabadság időtartama, illetőleg erre az időre átlagkereset vagy távolléti díj jár-e az apának?
Részlet a válaszából: […] ...gyermeke után az apa legkorábban 2002. december 18-ától vehette igénybe a munkaidő-kedvezményt.A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár, melynek kifizetése – közterheivel együtt – az állami költségvetés terhére történik. Ez a tisztán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
540
541
542
549