5566 talált cikk a díj kifejezésre

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egyéni vállalkozóként annak a személynek, aki 1964. október 9-én született, 2007. december 30-tól szolgálati nyugdíjban részesül, egy társaságnál rendelkezik 40 órás munkaviszonnyal, és egyéni vállalkozóként az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozik? Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az ő esetében az éves keretösszeg megállapításánál, hogy ne veszítse el a járandóságát?

Kérdés: Köteles-e rendes szabadságot kivenni a munkavállaló abban az esetben, ha cukorbetegségben szenved, amelynek következtében időszakonként, előreláthatólag havonta egy alkalommal kezelés, illetve ellenőrzés céljából orvosi vizsgálaton kell megjelennie, amelynek időtartama egyelőre nem ismert? A munkavállaló arra kérte a munkáltatóját, hogy az orvosi vizsgálaton való részvétel időtartamára (amely lehet néhány óra vagy akár egy egész nap) nem szeretne szabadságot kivenni, szeretné, hogy az orvosi igazolások alapján a munkáltató a kieső időtartam alatt állásidő vagy egyéb jogcímen munkabérben részesítené. Köteles-e eleget tenni ennek a kérésnek a munkáltató?

Kérdés: Biztosítási időnek számít-e a szolgáltatási keresetpótló támogatás folyósításának időszaka abban az esetben, ha a belépő dolgozó tb-igazolványába nincs bejegyezve, de leadott egy igazolást, amelyet a BFKH Munkaügyi Központ állított ki személyijövedelemadó-bevalláshoz? Kell-e kérnie valamilyen igazolást az új munkáltatónak abban az esetben, ha az igazoláson nem szerepel, hogy mely időszakra fizették ki a közölt összeget?

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az üzemi baleseti táppénz megállapításához szükséges rendszeres jövedelmet csökkentő távolléti díjhoz kapcsolódó osztószámcsökkentő napokat abban az esetben, ha a munkavállaló 2 nap szabadságot vesz ki csütörtökre és péntekre? Ebben az esetben 2 nap vagy 4 nap lesz az osztószámcsökkentő időszak?

Kérdés: Egy kismama második gyermekét 2012. május 16-ra várja. 2010. június 30-ig rendelkezett határozatlan idejű munkaviszonnyal, ahol a jövedelme havi 390 000 forint volt, majd 2010. július 1-jétől 2010. október 31-ig egy határozott idejű munkaviszonnyal, ahol havi 73 500 forint volt a jövedelme, tehát 2010. november 1-jétől nincs biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya. Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra? Az igénylő 2010. július 13-tól 2010. október 8-ig táppénzben, 2010. október 9-től 2011. március 25-ig TGYÁS-ban részesült, 2011. március 26-tól pedig GYED-et kap, amelyre 2012. október 9-ig jogosult.

Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?

Kérdés: Kaphat-e átmeneti járadékot egy 1953-ban született férfi, aki most rendszeres szociális járadékban részesül?

Kérdés: Vonatkoznak-e a jogszabályváltozások arra az előrehozott öregségi nyugdíjban részesülő személyre, aki 2012 áprilisában tölti be a 62. életévét? Lehet-e kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó a juttatás megtartása mellett, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség terheli? Változik-e valami az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után?

Kérdés: Érinti-e az új törvényi rendelkezés azt az 1952-ben született, korengedményes nyugdíjban részesülő evaalany egyéni vállalkozó nőt, aki 2011-ben kiegészítő tevékenységűnek minősült, vagy csak azokra vonatkozik, akik 2012. január 1. után igénylik az ellátást?

Kérdés: Jogot szereznek-e táppénzre és munkanélküli-ellátásra azok a munkavállalók, akik 2012. január 1-jétől már nem minősülnek nyugdíjasnak, és ezért fizetniük kell a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot is?