Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai

Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...után egyidejűleg fennálló jogviszonyok esetén csak egy helyen kell megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.Ugyanakkor a nyugdíjjárulékot mind a bt.-ből, mind a kft.-ből származó (esetleges) személyes közreműködésre tekintettel kifizetett jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Rehabilitációs ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Létesíthet ismételten munkaviszonyt a kft.-nél az a tag, aki a társaság tevékenységében munkaviszony keretében működött közre, és emellett az ügyvezetést is ellátja, de az egészségi állapota romlása miatt rehabilitációs ellátásra szerzett jogosultságot, amelynek érdekében megszüntette a munkaviszonyát, és ügyvezetőként sem vesz fel díjazást? Hogyan alakul a tag járulékfizetési kötelezettsége a rehabilitációs ellátás megállapítása után?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá akadálya a rokkantsági ellátásra való jogosultságának is. Nem elég tehát a munkaviszony megszüntetése és az ügyvezetői díjazásról való lemondás, meg kell szüntetnie az ügyvezetésre való jogosultságát is.Annak viszont természetesen nincs akadálya, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény betegszabadság idejére járó díjazás után

Kérdés: Mi az oka annak, hogy még a pályakezdők esetében sem lehet igénybe venni a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a betegszabadság idejére járó munkabér után annak ellenére, hogy a közterheket ugyanúgy kell megfizetni ez után a járandóság után, mint a munkavégzés idejére járó bér után?
Részlet a válaszából: […] ...a betegszabadság idejére járó díjazás után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét nem csökkentheti a kifizető az általa egyébként jogszerűen igénybe vehető szociális hozzájárulásiadó-kedvez­ménnyel. Ennek oka a 2011. évi CLVI. tv. egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók

Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazása, melyet kollektív szerződés legfeljebb hat hónapban állapíthat meg.Az Mt. szerinti rendkívüli munkavégzésért járó díjazás (a többletmunkavégzés ideje után számított alapbér + 50 százalék pótlék) a munkaidőkereten felül teljesített munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

GYES-en lévő munkavállaló táppénze

Kérdés: Valóban csak a GYES lemondása, illetve az ellátás melletti munkavégzés esetén jogosult táppénzre az a munkavállaló, akinek 2002. szeptember 19-től áll fenn a jelenlegi munkaviszonya, 2013. augusztus 27-től 2015. március 12-ig GYED-ben részesült, 2015. március 13-tól pedig GYES-t kap, és a háziorvosa 2015. szeptember 23-tól "9"-es kóddal keresőképtelen állományba vette? Amennyiben igen, akkor a táppénz alapjának megállapítása során alkalmazható az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdésében található ún. kedvezményszabály?
Részlet a válaszából: […] ...megelőző naptári év első napjáig terjedő időszakban 180 naptári napi jövedelme, mert legalább 180 napig táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

GYED alapja, ideje

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja, és meddig jár az ellátás az alábbi esetben? A dolgozó munkaviszonya 2014. július 10-től áll fenn jelenlegi munkáltatójánál, előtte 2013. április 1-jétől 2014. június 30-ig egy másik cég alkalmazásában állt. 2015. április 29-én született gyermeke után jelenlegi munkáltatója folyósította a CSED-et, amelynek alapja a 2014. augusztus 5-től 2015. január 31-ig tartó 180 napos időszak jövedelme, amelynek napi átlaga 4559,86 forint, a 70 százaléka pedig 3191,9 forint. A dolgozó 2015. október 14-től GYED-et igényelt. A munkabére 2014. júliusban 22 napra 82 085 forint, 2014. augusztus-szeptember hónapra havi 118 000 forint, 2014. október-2015. március hónapra havi 150 000 forint, 2015. április hónapra pedig 28 napra 135 717 forint volt.
Részlet a válaszából: […] ...kérdés egyik része, hogy meddig jár az anya részére a GYED. A gyermekgondozási díj, a csecsemőgondozási díj lejártát követő naptól, a szülést megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Köteles a munkáltató kiegészíteni a baleseti táppénzre jogosultságot szerzett munkavállaló szerződés szerinti jövedelmét a minimálbérre, ha egy 20 munkanapos hónapban a szerződés szerinti jövedelem havi összege nem éri el a 105 000 forintot?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe venni, abban az esetben is, ha a tényleges jövedelem 30 napnál kevesebb.Valószínűsítjük, hogy az érintett munkavállaló havi díjazása teljesítménybérben van megállapítva. Az Mt. 138. §-ának (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
Kapcsolódó címke:

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Valóban nem kaphatja meg az özvegyi nyugdíjat a Tny-tv. 53. §-a alapján az az özvegy, akinek a férje 2001. november 6-án hunyt el, 2002. november 5-ig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, és 2015. április 15-től saját jogú öregségi nyugdíjban részesül? Az özvegy nem ment újra férjhez, a gyermekük pedig már nagykorú. Az információt az igénylés leadásakor kapta, de egy másik törvény, a 2007. évi CLVI. tv. 22. §-ának (7) bekezdése szerint viszont az özvegy a Tny-tv. 47. §-a (3) bekezdésének a) pontja, illetve 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján 2008. január 1-jétől özvegyi nyugdíjra akkor is jogosult, ha az özvegyi nyugdíj megállapításához, illetve feléledéséhez szükséges feltételek 1993. március 1-je és 2007. december 31-e között, a házastárs halálától, illetve az özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven túl, de tizenöt éven belül következtek be, feltéve hogy az özvegyi nyugdíjra a kérelem elbírálásakor is jogosult. Melyik rendelkezést kell alkalmazni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 53. §-a – többek között – az özvegyi nyugdíj feléledésének szabályait tartalmazza. Az özvegyi nyugdíj feléledésére vonatkozó szabályok aszerint különböznek, hogy az özvegyi nyugdíj megszűnésére milyen okból került sor.Ha az özvegyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

100 százalékos nyugdíj

Kérdés: Hány évet kell ahhoz dolgozni, hogy valaki száz százalék nyugdíjat kapjon? Amennyiben valakinek 50 év munkaviszonya van, akkor jogosult lesz a 100 százalékos nyugellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresettől függ, pontosabban az a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset és a megszerzett szolgálati idő mennyiségétől függő szorzószám szorzata. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
Kapcsolódó címkék:  

Rokkantsági ellátásban részesülő kisadózó egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Állásfoglalásukat kérném a Társadalombiztosítási Levelek 285. számában megjelent 4838. számú kérdéssel kapcsolatban. Mit kell figyelembe venni az egyéni vállalkozói jogviszonyából származó bevételből egy rokkantsági ellátásban részesülő, egyidejűleg heti 40 órás munkaviszonyban álló kisadózó egyéni vállalkozó esetében a kereseti korlát meghatározásánál? Valóban igaz, hogy a kis­adózói jogviszonyból származó bevételt nem kell figyelembe venni, tehát ez nem veszélyezteti a rokkantsági ellátást?
Részlet a válaszából: […] ...és semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogosultságot, melyből következően e tevékenységéből nem származik nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme sem. Márpedig a rokkantsági ellátás (ahogy a korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
1
217
218
219
556