NYENYI-adatszolgáltatás

Kérdés: Érinti-e a jelenlegi gyakorlatot a NYENYI-adatszolgáltatás 2006. évi változása?
Részlet a válaszából: […] 2006. január 1-jei hatállyal az Art.-t módosító 2005. éviLXXXV. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételeinek fokozottvédelme, a biztosítási elv erősítése és annak érdekében, hogy valamennyibiztosított személy esetében megvalósuljon a járulékfizetés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Gyakornoknak fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Kell-e egy kft.-nek közterheket fizetni a nyári szakmai gyakorlatra foglalkoztatott egyetemi hallgató gyakornoknak fizetett havi 4000 forint összegű díjazás után abban az esetben, ha a foglalkoztatásra az egyetemmel kötött szerződés alapján kerül sor? Terheli-e valamilyen fizetési kötelezettség a hallgatót?
Részlet a válaszából: […] Járulékfizetés csak a biztosítási kötelezettséggel járójogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelemmel összefüggésbenmerülhet fel.Jelen esetben már az első feltétel sem áll fenn, hiszen azegyetemi hallgató és a gyakorlati képzésben részt vevő cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Japán állampolgárságú ügyvezető eho-ja

Kérdés: Tételes vagy százalékos eho terheli-e azt a Magyarországon működő kft.-t, amelynek japán ügyvezetője megbízási jogviszonyban látja el teendőit, amelyért jövedelmet kap, és járulékfizetési kötelezettség terheli, mert a havi megbízási díja magasabb, mint a minimálbér?
Részlet a válaszából: […] A megbízási jogviszony keretében munkát végzőre a Tbj-tv. 5.§ (1) bekezdés g) pontja alapján akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező (az adóelőleg számításánálfigyelembe veendő) jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Német és román állampolgárságú kft.-tagok biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy német és egy román állampolgár magyarországi székhellyel kft.-t alapít. A kft.-ben 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkeznek. A kft. építőipari tevékenységgel foglalkozik, melyet német megrendelő számára, szerződés alapján fog végezni. Telephelyet sem Németországban, sem Magyarországon nem létesítenek. Hogyan alakul a járulék- és eho-fizetési kötelezettség: 1. ha csak a román állampolgár működik közre tagként, és ő Romániában főállású alkalmazottként biztosított, 2. vagy ha a román állampolgár főállásban alkalmazottként lesz bejelentve ennél a kft.-nél, 3. német állampolgár tag vállalkozóként biztosított Németországban, és ennél a kft.-nél nem működik közre személyesen, 4. ha magyar állampolgár vagy német állampolgár alkalmazottat vesznek fel, és a munkavégzés Németországban folyik?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a román állampolgár tagként működik közre, társasvállalkozónak minősül. Tekintettel heti 36 órás romániai foglalkoztatására,csak a tényleges jövedelme után kell a 29 százalék tb-járulékot és a 8,5százalék nyugdíjjárulékot leróni, és terheli a társaságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 27.

Beltag gyermekének jogviszonya

Kérdés: Foglalkoztathatja-e nappali tagozaton tanuló gyermekét egy bt. beltagja 17 000 forint megbízási díj ellenében, vagy csak segítő családtagként alkalmazhatja? A gyermek iskolai tanulmányai mellett diákmunkát is végez.
Részlet a válaszából: […] A gyermek segítő családtagként, illetve megbízásosjogviszony keretében egyaránt foglalkoztatható a betéti társaságban. Mindkétjogviszony az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyok körébe tartozik, azazcsak akkor áll fenn a biztosítási kötelezettség, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Üzletkötő biztosítási kötelezettségének megállapítása

Kérdés: Milyen időszakot figyelembe véve kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget egy banki termékek fogalmazásával foglalkozó cég üzletkötője esetében, aki nem egyéni vállalkozó, nincs társas vállalkozása, tehát nem számlaképes, azonban van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? A cég határozatlan idejű megbízási szerződést kötött az üzletkötővel, és jutalékát megbízási díj formájában fizetik ki számára a tárgyhónapot követő hó 20-án. A jövedelem kifizetése nem folyamatos, a megkötött üzletektől függően nem minden hónapban kerül sor rá, a kifizetett összegekről azonban egyértelműen megállapítható, hogy milyen ügyletekhez köthetőek, a munkára fordított idő azonban nem.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja alapján a megbízásijogviszonyban munkát végzőre akkor terjed ki a biztosítás, ha az etevékenységből származó járulékalapot képező – tehát az adóelőleg számításánáljövedelemként figyelembe veendő – jövedelme eléri a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Személyesen nem közreműködő tag bejelentése

Kérdés: Be kell-e jelenteni a társadalombiztosítási szervek felé új bt. vagy kft. alakulásakor azt a beltagot vagy társas vállalkozót, aki a társaságnak tagja, de személyesen nem működik közre, jövedelmet nem vesz ki, mert van főállású munkaviszonya vagy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság tagjaakkor minősül társas vállalkozónak, ha a társaság tevékenységében ténylegesenés személyesen közreműködik, és ezt nem munkaviszonyban vagy megbízásijogviszonyban teszi [Tbj-tv. 4. § d) pontja]. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Társadalmi szervezet által kiküldött személy közterhei

Kérdés: Egy társadalmi szervezet külföldi konferenciákon egy-egy tagjával képviselteti magát. Véleményünk szerint ez nem keletkeztet biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt, tehát nem fizetünk a napidíjként adott jövedelem után járulékokat, csak 11 százalék egészségügyi hozzájárulást. Egyetértenek-e ezzel a gyakorlattal, illetve változást jelentene-e, ha a szervezet elnöke a kiküldött, aki e minőségében jövedelmet nem vesz fel, viszont kiküldetése esetén természetesen kap napidíjat?
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettségnek alapvetően két feltételevan: a juttatásnak járulékalapot képező jövedelemnek kell lenni, éskifizetésének biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kell történnie.A társadalmi szervezeti tagság önmagában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Kft. ügyvezetőjének külföldi munkavégzése

Kérdés: Milyen munkajogi, illetve társadalombiztosítási kötelezettségeknek kell eleget tenni abban az esetben, ha egy kft. ügyvezetője magánszemélyként munkavállalási engedéllyel kőművesmunkát vállal Ausztriában? Adható-e a külföldi munka időtartamára az ügyvezető részére fizetés nélküli szabadság, ha a kft.-ben jelenleg munkaviszonyban látja el feladatait?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ügyvezető fizetés nélküli szabadságot kér éskap (ez munkáltatójának döntésétől függ), Magyarországon a biztosítási jogviszonyaszünetelni fog. Ennek következtében az ausztriai munkaviszonya alapján fogkiterjedni rá a biztosítás, melyet az osztrák szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Francia állampolgárságú ügyvezető megbízási díja

Kérdés: Egy cég megbízási szerződést kötött a francia állampolgárságú ügyvezetőjével az ügyvezetői teendők ellátására havi bruttó 200 000 forint megbízási díj ellenében. Az ügyvezető eddig diplomataként élt Magyarországon, most munkavállalási engedélye van, adószámot kért az APEH-tól. Milyen járulékokat kell megfizetni a megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tesz említést arról, hogy a franciaállampolgárságú ügyvezető más tagállamban rendelkezik-e – E 101-esformanyomtatványon igazolt – munkaviszonnyal. Amennyiben nem rendelkezik, azügyvezetésre vonatkozóan létesített megbízási jogviszonya alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.
1
90
91
92
113