745 talált cikk a bíró kifejezésre

Kérdés: Mikor járt volna a 25 éves jubileumi jutalom, illetve ha elmaradt a kifizetése, akkor pótolható-e annak a férfinak az esetében, aki 1987. december 17. óta közalkalmazottként dolgozik egy budapesti gimnáziumnál, előtte közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél? Jogosult lesz-e a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a dolgozót, aki 1977. április 11-én született, 2003. június 18-án szült, 2003. november 19-étől 2005. június 18-áig GYED-en volt, 2005. június 19-étől GYES-ben részesül, és 2005. szeptember 30-án – a GYES ideje alatt – szeretné munkaviszonyát megszüntetni? Amunkavállalónak 2003. évről 10 nap szabadsága maradt.

Kérdés: Hogyan bizonyíthatja a munkáltató, hogy nem történt törvénysértés abban az esetben, ha egy munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntető munkavállaló, aki átvette az elkészült kilépőpapírjait, néhány hét múlva munkaügyi bírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy nem ismeri el a munkaviszony megszüntetését?

Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha a teljes munkaidős, teljesítménybérben dolgozó munkavállaló teljesítménye alapján a bére nem éri el a minimálbért?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?

Kérdés: Lehet-e végelszámoló egy tevékenységét megszüntető betéti társaság kültagja abban az esetben, ha ő egyben egy másik bt. beltagja is? Kell-e valamilyen járulékot fizetni utána, ha a másik bt.-ben, mint beltag saját maga után megfizeti a minimálbér után a járulékokat, és mint végelszámoló díjazás nélkül kíván közreműködni?

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?

Kérdés: Hány nap szabadság jár egy évre annak a nyugdíjas takarítónőnek, aki heti 2 alkalommal 4-4 órát dolgozik?

Kérdés: Mit jelent pontosan a munkáltatói jogkör, és ki, milyen feltételekkel gyakorolhatja?