Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszából: […] ...megszűnt. A munkanélküliellátás után ismét elhelyezkedett 2002-ben, majd újból munkanélkülivé vált, ésjelenleg sem dolgozik. 2003-ban bírósághoz fordult és az alábbi ítéletszületett, mely szerint a munkavállalónak– 2001. szeptember 17-től 2004. június...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Ki nem vett szabadság utólagos kifizetése

Kérdés: Jogosan jár-e el az a cég, amely megtagadja az alkalmazott ügyvezető 5 év alatt összegyűlt, közel 80 napi szabadságának kifizetését arra hivatkozva, hogy az előző évi szabadság csak a következő év június 30-ig használható fel, egyébként elvész? Az ügyvezető munkaviszonya rendes felmondással szűnik meg.
Részlet a válaszából: […] ...az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni aszabadságot, ha az esedékesség éve eltelt.Az állandó bírói gyakorlat értelmében a bármely okból ki nemadott éves szabadság kiadását a tárgyév utolsó napjától számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Teherautó-sofőr túlórája

Kérdés: Éves szinten hány túlórát engedélyeznek a jogszabályok egy teherautó-sofőrnek? Mi történik akkor, ha egy cégnél túllépik a megengedett határt, illetve milyen feltétele van a túlóraátalány fizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében a felügyelő többek között jogosult javaslatot tennimunkaügyi bírság kiszabására is. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a rendkívülimunkavégzés tilalma a munkavállaló hozzájárulásával sem szeghető meg. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Járulékfizetés "beolvadó" társaság esetében

Kérdés: "A" kft. beolvad "B" kft.-be úgy, hogy az "A" kft.-ből az egyik tulajdonost alkalmazottként átvették, a másik tulajdonos kilépett. Az üzletrész átruházásának ellenértékét "B" kft. a cégbírósági végzés előtt kifizette. Van-e járulék és egyéb adófizetési kötelezettség az "A" kft.-ben a cégbejegyzésig, és ha igen, mikortól meddig, ki után és kinek kell megfizetnie?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, abejegyzés napjával jön létre [Gt. 16. § (2) bekezdése]. Az átalakulássallétrejövő gazdasági társaság előtársaságként nem működhet. Erre tekintettel ajogutód gazdasági társaság működése megkezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Betegszabadság szabadság ideje alatt

Kérdés: Szabadságot vagy betegszabadságot kell elszámolni a 2004. augusztus 4-től augusztus 6-ig tartó időtartamra abban az esetben, ha egy munkavállaló 2004. augusztus 2-től augusztus 6-ig igényelt szabadságának ideje alatt 2004. augusztus 4-én megbetegedett, és az orvos 2004. augusztus 11-ig betegállományba vette?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó jogalkalmazói, bírói gyakorlat értelmében, ha a munkavállaló az engedélyezett szabadság megkezdésének napján, vagy a szabadság ideje alatt megbetegszik, az igazoltan keresőképtelen állapotban töltött munkanapok nem terhelik a szabadságát. Az így igénybe nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Peren kívül fizetett kártérítés közterhei

Kérdés: Adómentesen fizethető-e ki a kártérítés, ha azt peren kívüli megegyezéssel fizetjük ki a magánszemélynek? A kártérítésre azért kerül sor, mert a társaság által épített épület a szomszéd kertjét árnyékolja, és bírósághoz fordult.
Részlet a válaszából: […] ...az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1. pontja rendelkezik. Az adómentesség feltételéül nem szabja a törvény, hogy a kártérítésnek bíróság által jogerősen megítélt kártérítésnek kell lennie, ezért peren kívüli megegyezés esetén is adómentesen fizethető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Délutános és éjszakai pótlék

Kérdés: Kell-e délutáni és éjszakai műszakpótlékot fizetni egy vagyonvédelmi cég által őr munkakörben foglalkoztatott dolgozók részére abban az esetben, ha foglalkoztatásuk a következők szerint történik: 12 óra nappal, 12 óra éjszaka után 2 szabadnap?
Részlet a válaszából: […] ...haladhatja meg. A napi, illetve heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.Az állandó bírói gyakorlat értelmében készenléti jellegű a munkakör, ha a tényleges munkavégzés – munkakör jellegére, az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Munkabér euróban történő számfejtése

Kérdés: Egy külföldi-magyar vegyes tulajdonban lévő kft.-nél a magyar munkavállalók bérének megállapítása euróban történik. A cég a bonyolult számolgatások elkerülése érdekében nem akar kiküldetést fizetni, hanem az itthoni munka és a kiküldetés idejére egységesen határozták meg a munkabért. Helyes-e ez így, és milyen árfolyamot kell figyelembe venni a bér átváltásakor?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 154. § (3) bekezdése értelmében az (1)–(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 143. sz. állásfoglalása értelmében a tartósan külföldön foglalkoztatott munkavállalóknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Meghatalmazotti képviselet az adóhatóság előtt

Kérdés: Hogyan képviselhet egy magánszemély, illetve egy könyvelőiroda egy adóalanyt az adóhatóság előtt úgy, hogy a jogszabályokban foglaltaknak mindenben eleget tegyen?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmi elemeiAlaki követelményekA meghatalmazást közokiratba, illetve teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni. Közokirat:= a bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül az arra megszabott alakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Német kisebbségi tulajdonos ügyvezető közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett kft.-ben 4 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró, németországi lakhellyel rendelkező és ott német öregségi nyugdíjat kapó ügyvezető havonta 1-2 napot tartózkodik Magyarországon a kft. ügyvezetői teendőinek ellátása érdekében, míg a többi napon telefonon látja el ebbéli feladatait. Munkájáért nem osztalékot, hanem havi 75 ezer forint díjazást számol el a cég, amiből levonják az szja-t, és befizetik a havi 3450 forintos eho-t. Eddig vállalkozási szerződés alapján dolgozott, amit jogász készített. 2004. május 1. után – úgy tudja a cég – ha hozza a nyugdíjigazolást, akkor az eho-n kívül 5 százalék baleseti járulékot kell fizetnie és erre megbízási szerződést kell kötni, és nem vállalkozóit. Kell-e mást is fizetni? Helyesen járt-e el a cég eddig és most?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján úgy tűnik, hogy a cég sem május 1-jétől, sem ezt megelőzően nem járt el teljesen jogszerűen.A helyes megoldás megtalálása érdekében mindenekelőtt az érintett munkavállaló jogviszonyát kell tisztázni.A Gt. 30. § (3) bekezdése egyértelműen rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.
1
63
64
65
71