1124 talált cikk a baleset kifejezésre

Kérdés: Jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és GYED-re az a munkavállaló, aki az ekho szerinti adózást választotta, és 2010-ben szeretne szülni? A biztosított bejelentése a minimálbér alapján megtörtént, az a fölötti rész pedig ekhós.

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?

Kérdés: Beszámítják-e a rokkantsági nyugdíj alatt biztosításban töltött időt, valamint nyugdíjalapnak számít-e a kapott munkabér annak a rokkantnyugdíjas munkavállalónak az esetében, akinek az ellátása a kereset nagysága miatt megszűnt, a következő hónaptól azonban öregségi nyugdíjra válik jogosulttá?

Kérdés: Jár-e ismételten a 30 napos felmondási idő, illetve a 15 napos felmentés annak a munkavállalónak, akinek 2007 decemberében nyugdíjazás miatt megszűnt a munkaviszonya, megkapta a felmondási időt, valamint a felmentést is, a nyugdíjazását követő naptól nyugdíjasként tovább dolgozik, de ez év végével munkáltatói felmondással megszűnik a munkaviszonya?

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?

Kérdés: A rehabilitációs járadék összege magasabb, mint a rokkantsági nyugdíj összege? Mitől függ a rehabilitációs járadék összege, illetve magasabb-e ez az összeg, mint a rokkantsági nyugdíj? Milyen feltételekkel vehető igénybe az ellátás?

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.

Kérdés: Be kell-e jelenteni a munkáltatónak, ha a munkavállaló baleseti járadékban részesül? Milyen jövedelemnek minősül a járadék, és milyen teendői vannak ebben az esetben a munkáltatónak?

Kérdés: Figyelembe vehető-e a félszázalékos nyugdíjemelés megállapításánál az a 4 hónapos időszak, amelyre egy kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem fizette a havi 4500 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert üzemi balesetére tekintettel baleseti táppénzt kapott? A vállalkozónak ebben az időszakban tagi jövedelme nem volt.

Kérdés: Hogyan alakul a család első gyermekével jelenleg GYES-en lévő édesapa jogosultsága abban az esetben, ha megszületik a második gyermek, és az édesanya TGYÁS-ban, majd GYED-ben részesül? Az apa a GYES igénybevétele mellett dolgozik.