719 talált állásfoglalás az ápolás kifejezésre

Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.

Kérdés: Kell-e cégautóadót fizetni egy házi betegápolással foglalkozó betéti társaságnak abban az esetben, ha az alkalmazottai saját gépkocsival mennek a betegekhez, és ehhez útnyilvántartás alapján gépkocsi-költségtérítést kapnak?

Kérdés: Vissza kell-e vennie a munkáltatónak a GYES-en lévő munkavállalót, amennyiben a GYES folyósítása mellett dolgozni kíván? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak, mert semmilyen bevételszerző tevékenységet nem végez?

Kérdés: Mentesül-e a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól az a házi betegápolást végző egyéni vállalkozó, akinek tevékenységét a társadalombiztosítás finanszírozza alapítványon vagy más vállalkozón keresztül, saját tulajdonú gépkocsijával jár a betegekhez, és ezzel szemben költséget számol el a gépkocsira?

Kérdés: Meg kell-e szüntetni, illetve megszüntetheti-e a munkáltató annak a kismamának a munkaviszonyát, aki jelenleg GYES miatt fizetés nélküli szabadságon van, de a gyermek egyéves kora után munkaviszonyt létesített egy másik munkáltatónál? A dolgozó nem jelentette be az új jogviszonyát a régi munkáltatójának. A GYES lejárta után hogyan kell elszámolni a munkavállaló szabadságát? Jár-e szabadság az új munkáltatónál eltöltött munkaviszony után?

Kérdés: Jogosult-e mindkét szülő gyermekápolási táppénzre a 2006. december 8-án született gyermekük után abban az esetben, ha teljes munkaidőben dolgoznak, és a GYES-t az apa veszi igénybe? Véleményünk szerint, mivel mindkét szülő jövedelemmel rendelkezik, a gyermek születésnapjától a következő születése napjáig járó gyermekápolási táppénzes napokat bármilyen megosztásban felhasználhatják.

Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e egy köztisztviselő esetében az 1992. július 1-je előtt egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként eltöltött napi 8 órás munkaviszony? Több dolgozó 1996 után létesített közszolgálati jogviszonyt, előtte tsz-tagként dolgozott. Hogyan változik a helyzet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik korábban a Ktv. hatálya alá tartoztak, de jelenleg fizikai munkavállalók, és az Mt. szabályai vonatkoznak rájuk?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a szabadságot annak a kismamának az esetében, aki 2006. november 24-től 2007. május 10-ig terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően 2008. november 24-ig GYED-en volt, és szeretne visszamenni dolgozni? Ki kell-e számítani a szülési szabadságra eső szabadságot, és azt követően jár a fizetés nélküli szabadság első évére a szabadság, vagy a 2007-es év egy részére a szülési szabadságra jutó szabadság, másik része pedig a fizetés nélküli szabadság idejére járó részszabadság?