47 cikk rendezése:
11. cikk / 47 Főállású anya személyes közreműködése
Kérdés: Egy társaság két 50-50 százalékos részesedéssel rendelkező magánszemély tulajdonában van. Az egyik tulajdonos jelenleg főállású anya, de ő látja el az ügyvezetői teendőket, ezen túl pedig a társaság tényleges árbevételszerző tevékenységében (munkaruhavarrás) is közreműködik. Köthető-e megbízási jogviszony a tényleges munkavégzésre havi 5000 forint összegű megbízási díj ellenében, ha az ügyvezetést is megbízási jogviszony keretében látja el, de ezért díjazásban nem részesül? Milyen közterheket kell megfizetni utána, és nem kerül-e veszélybe a gyermeknevelési támogatása?
12. cikk / 47 Középiskolai tanuló nyári munkavállalása
Kérdés: Milyen szerződést kell kötni, és milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy nyári szünidejét töltő középiskolás diák nyári munkát vállal egy hónapra?
13. cikk / 47 Adójóváírás passzív GYED esetén
Kérdés: Figyelembe veheti-e a társadalombiztosítási kifizetőhely az adójóváírást abban az esetben, ha egy volt munkavállalójának passzív jogú GYED-et folyósít?
14. cikk / 47 Adójóváírás, adóelőleg-számolás
Kérdés: Egy munkaviszonyban álló dolgozó havi munkabére 110 000 forint, ezenkívül más jövedelme nincs, így éves szinten 1 320 000 forint a keresete. A munkavállaló kérte az adójóváírás figyelembevételét és a göngyölítéses módszerű adóelőleg-levonást. Figyelembe lehet-e venni a havi göngyölített adóelőleg elszámolásánál a csökkentett adójóváírást, és mely (1 250 000 forint vagy 2 762 000 forint) határig, illetve a 11 340 forint havi maximum arányos csökkentésével minden hónapban, vagy a 11 340 forint havi maximum mindaddig a hónapig, amíg a kereset el nem éri az 1 250 000 forintot?
15. cikk / 47 Betéti társaság beltagjának jogállása
Kérdés: Helyesen jár-e el egy betéti társaság, ha a beltagot, aki egyben a társaság ügyvezetője is, 30 kóddal kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozás tagjaként foglalkoztatja? Nem lenne-e célszerűbb munkaviszonyban foglalkoztatni? A beltag havi járulékalapja 75 400 forint, amely után az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, a tételes eho, valamint a vállalkozói járulék megfizetésére is sor kerül.
16. cikk / 47 Adójóváírás elszámolása
Kérdés: Helyesen járt-e el a bérszámfejtő abban az esetben, ha nem vette figyelembe az adójóváírást azoknak a dolgozóknak az esetében, akiknek a január havi kereset figyelembevételével számolt évesített bére meghaladta a jogszabályban meghatározott jogosultsági határt? A dolgozók nettó keresete így lényegesen alacsonyabb lett.
17. cikk / 47 Részvénytársaság vezérigazgatójának jogállása
Kérdés: Elláthatja-e 2007. szeptember 1. után munkaviszony keretében egy 200 fős részvénytársaság vezetését a vezérigazgató, aki jelenleg megbízási szerződés alapján, tiszteletdíj ellenében végzi tevékenységét, és ha igen, hogyan lehet ezt végrehajtani?
18. cikk / 47 Albérleti hozzájárulás közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve milyen kedvezmények vehetők igénybe a munkavállaló részére adott albérleti hozzájárulás után? Milyen teendői vannak a munkáltatónak ezzel kapcsolatban?
19. cikk / 47 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
20. cikk / 47 Kft. ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy 3 személyes kft. munkáltatói jogokat gyakorló ügyvezető tagja, aki egyben egyéni vállalkozó is? Helyesen jár-e el a társaság, ha az ügyvezetőnek havi díjként 65 500 forint tagi jövedelmet fizet ki, mely után megfizeti a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a tételes ehót, valamint levonja belőle az szja-t és az egyéni járulékokat, tekintettel arra, hogy az ügyvezető az év elején azt választotta, hogy az adóévben társas vállalkozóként fizeti meg legalább a minimálbér után az adókat és a járulékokat, egyéni vállalkozásában pedig csak vállalkozói járulékot fizet? A társaságban a három tulajdonos egyenlő tulajdoni hányaddal rendelkezik. A tag a továbbiakban az egyéni vállalkozásában nem szeretne fizetni, kizárólag a társaságban kívánja leróni a közterheket.
