47 cikk rendezése:
1. cikk / 47 Nyugdíj-biztosítási szerződés
Kérdés: Köthet adókedvezményre jogosító nyugdíj-biztosítási szerződést az a nő, aki hat év múlva nyugdíjba mehet a 40 éves szabállyal, de az öregségi nyugdíjkorhatárt csak később éri el?
2. cikk / 47 Jövedelempótlék
Kérdés: 2013-tól ki jogosult a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj után jövedelempótlékra?
3. cikk / 47 Jövedelempótlék
Kérdés: Jogosult lesz továbbra is jövedelempótlékra az a munkavállaló, aki 2011. december 17-től GYED-ben részesül napi 3640 forint összegben, és 2012-ben jogosult volt az ellentételezésre? A munkavállaló 2011. évre adójóváírást vett igénybe, a családi adókedvezményt a férj igényelte 2 gyermek után. A dolgozó jelenleg 3. gyermekével várandós, így már 3 gyermek után jogosultak családi adókedvezményre, amelyet megosztva vesznek igénybe, az igénylő 110 000 forint havi összegben.
4. cikk / 47 Jogosultság jövedelempótlékra
Kérdés: Jogosult-e jövedelempótlékra az a kismama, aki 2000. július 1-jétől rendelkezik folyamatos biztosítási jogviszonnyal, első gyermeke 2008. október 17-én született, 2009. április 3-tól 2010. július 5-ig GYED-et kapott, és 2010. december 21-től jelenleg is GYED-ben részesül 2010. július 6-án született második gyermeke után? Az ellátás havi összege 106 330 forint, a családi kedvezményt a két gyermek után a férj veszi igénybe. A jövedelempótlék igénybevételéhez szükséges nyilatkozat kitöltése megtörtént, de a kifizetőhely azóta semmit nem közölt ezzel kapcsolatban.
5. cikk / 47 TGYÁS-on és GYED-en lévők jövedelempótléka
Kérdés: Ki kompenzálja a TGYÁS-on és a GYED-en lévők számára az adójóváírás összegét, ha az ellátásokat egy társadalombiztosítási kifizetőhely fizeti? Az ellátás összege 2012-ben változatlan, de az adójóváírás elmaradása miatt kevesebb lesz a kifizetendő.
6. cikk / 47 Egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó munkajogi szabályok
Kérdés: Ki kell-e állítani a jövedelemigazolást és a tb-kiskönyvet, és ha igen, milyen időközönként egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállaló részére? Jogosult-e az arányosan járó szabadságra az az alkalmi munkavállaló, aki egy hónapban 2x5 napot dolgozik? Figyelembe vehető-e az adójóváírás ezeknek a munkavállalóknak az esetében?
7. cikk / 47 Iskolaszövetkezet tagjainak jogállása
Kérdés: Jogosultak-e adójóváírásra a munkaszerződéssel foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tagok? Órára vagy napra kell számítani azoknak a tagoknak a szabadságát, akik hetente 2 napon dolgoznak napi két órát? Helyesen jár-e el a szövetkezet, ha a diákok után csak személyi jövedelemadót és rehabilitációs hozzájárulást fizet? Munkaszerződés esetén meg kell-e fizetni a munkaerő-piaci járulékot, illetve 2009-re a munkaadói és a munkavállalói járulékot is? Miért nem foglalkoztathatók vállalkozási szerződéssel a szövetkezet tagjai?
8. cikk / 47 Béren kívüli juttatások
Kérdés: Pénzbeni, vagy természetbeni juttatásként érdemes-e jövedelmet juttatni 2010-től, tekintettel arra, hogy csökkent a személyi jövedelemadó, illetve megváltozott a természetbeni juttatások adózása is?
9. cikk / 47 Melegétkezési utalvány közterhei
Kérdés: Terheli-e a dolgozót szja- és egyénijárulék-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha havonta több mint 12 000 forint értékű melegétkezési utalványt kap?
10. cikk / 47 Külföldi napidíj figyelembevétele táppénz alapjaként
Kérdés: Táppénzalapot képez-e a külföldi napidíj mint nem rendszeres jövedelem, azaz le kell-e vonni belőle az egészségbiztosítási járulékot?