Adatszolgáltatás munkaviszony megszűnéséről

Kérdés: Elegendő-e a 11T101E nyomtatványon jelezni, ha egy heti 36 órás munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak megszűnik a munkaviszonya, vagy be kell nyújtani a 11T1041 számú adatlapot is?
Részlet a válaszából: […] Első "olvasatban" feleslegesnek tűnik az 1041-es bejelentésbenyújtása, hiszen az érintett biztosításában semmilyen változás sem következikbe, tekintve, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás mellett egyéni vállalkozóitevékenységet folytató személyre ugyanúgy kiterjed a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Felmentési idejét töltő egyéni vállalkozó járulékai

Kérdés:

Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben felmentési idejét tölti, illetve ezt követően passzív táppénzben részesül?

Részlet a válaszából: […]   A felmentési idő tartama alatt fennáll a heti 36 órás foglalkoztatás, így ezalatt nincs a vállalkozónak minimumjárulék-fizetési kötelezettsége. A Tbj-tv. 29. § (4) bekezdése pedig egyértelműen rendelkezik arról, hogy nem kötelezett az egyéni vállalkozó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló egy heti 36 órát elérőfoglalkoztatással rendelkezik, és ez alapján teljeskörűen biztosított.Az "A" bt.-ben kültagként nem működik közre személyesen,tehát sem társas vállalkozóként, sem pedig egyéb jogviszony alapján itt nembiztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze

Kérdés: Betegsége esetén jogosult-e táppénzre a heti 36 órás munkaviszonya után az a biztosított, aki munkaviszonya mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, alkalmazottat nem foglalkoztat, de árbevétele keletkezik, viszont vállalkozói kivétje nincs? A biztosított után a főfoglalkozású munkaviszonyában fizetik meg a járulékokat. Elláthatja-e a vállalkozás teendőit segítő családtagként a házastárs, és ennek milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a családtag is rendelkezik munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Az érintett személy mint egyéni vállalkozó táppénzre csak azegyéni vállalkozása alapján lehet jogosult, míg a munkaviszonyában kizárólag amunkaviszonyára tekintettel részesülhet táppénzben. Az Eb-tv. 43. § (2)bekezdése értelmében egyidejűleg fennálló több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] A gyermeknevelési támogatásban részesülő személykeresőtevékenységet napi 4 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagyidőkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés otthonában történik. Napi 4 órát meg nemhaladó időtartamban folytatott keresőtevékenységnek kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Nemleges adatszolgáltatás

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés f) pontja értelmében biztosította kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.A társas vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységetfolytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi nyugdíjasként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség megállapítása érdekébenmindenekelőtt a fennálló jogviszonyokat kell tisztáznunk.Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, olyan kft. tagról vanszó, aki – heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetőiteendőket és emellett–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Végelszámoló beltag jogállása

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy betéti társaság végelszámolás alatt áll. A végelszámoló a bt. beltagja, máshol munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs. A végelszámolás kezdőnapját megelőző nappal az APEH által adott felvilágosítás alapján kijelentették őt a cégből, mivel tevékenység már nem folyt, és a beltag jövedelmet nem kapott. A beltag azóta megfizeti a 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A cég időközben kapott egy ellenőrzést, ahol kifogásolták a kijelentés jogosultságát, arra hivatkozva, hogy a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdése alapján a beltag mindaddig biztosított, amíg a Cégbíróság a céget nem törli. Jogosan írja-e elő az ellenőrzés a beltag ügyvezetőként történő visszajelentését és a járulékfizetést? Visszajelenthető-e a beltag havi 10 000 forint megbízási díjjal?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk nem egyezik a kérdésben körülírt revíziósállásponttal a következők miatt. A Ctv. 98. § (2) bekezdése értelmében avégelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatásamegszűnik. A végelszámolás kezdő időpontjától a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.

20 órás munkaviszonyban álló orvos társas vállalkozása

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve ehót kell megfizetni az után a kft.-ügyvezető után, aki személyesen is részt vesz a társaság tevékenységében, de jövedelmet nem vesz fel? A vállalkozó orvosként dolgozik heti 20 órás munkaviszonyban, de az ügyeletekkel és egyéb túlórákkal munkaviszonyban eltöltött ideje a heti 36 órát mindig meghaladja.
Részlet a válaszából: […] Az ügyvezetői tevékenységgel összefüggésben semmilyentársadalombiztosítási kötelezettség sem merül fel, tekintve, hogy 0 forinttiszteletdíjjal rendelkező választott tisztségviselőről van szó.Egészen más a helyzet a társaság tevékenységében történőszemélyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 13.

Betéti társaság beltagjának járulékfizetése

Kérdés: Választhatja-e egy betéti társaság beltagja a minimálbér utáni járulékfizetést abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órás munkaviszonya, vagy kötelező a minimum-járulékalap után megfizetni a járulékokat? Ebben az esetben egy esetleges ellenőrzés során éves szinten megnézik-e az osztalékkifizetés összegét, tekintettel arra, hogy a nettó 28 ezer forintból a megélhetés lehetetlen? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha van főállású munkaviszonya? Milyen járulékterheket köteles a társaság ebben az esetben fizetni?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság beltagja után kizárólag annak személyesközreműködése esetén keletkezhet járulékfizetési kötelezettség. Tehát akérdésbeli tag után is csak akkor lehet szó járulékfizetésről, ha a társaságtevékenysége gyakorlásában személyesen közreműködik....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.
1
5
6
7
8