5407 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Hogyan alakul az együttműködési szerződés keretében foglalkoztatott tanulók évközi (2 hetente 5 nap) és 20 napos összefüggő nyári gyakorlatának díjazása, hogyan kell ezt számfejteni, és milyen közterheket kell megfizetnie a foglalkoztatónak, illetve a tanulónak? Visszamenőleg lehet-e számfejteni a juttatást?

Kérdés: Egész hónapra vagy kizárólag a ledolgozott napokra kell-e megfizetni a tételes eho-t annak a nyugdíjas munkavállalónak az esetében, akit takarítóként munkaviszonyban heti 1 alkalommal 6órában foglalkoztatnak?

Kérdés: Mikor járt volna a 25 éves jubileumi jutalom, illetve ha elmaradt a kifizetése, akkor pótolható-e annak a férfinak az esetében, aki 1987. december 17. óta közalkalmazottként dolgozik egy budapesti gimnáziumnál, előtte közel 10 évet dolgozott mezőgazdasági termelőszövetkezetnél? Jogosult lesz-e a 30 éves jubileumi jutalomra?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kerületi önkormányzat felügyelete alá tartozó gondozási központ dolgozói részére az 1/2000. SzCsM rendelet 6. § (11) bekezdése alapján biztosított munkaruha-juttatást? Személyi juttatásnak vagy dologi kiadásnak számít-e ez, és milyen közterhek terhelik?

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a dolgozót, aki 1977. április 11-én született, 2003. június 18-án szült, 2003. november 19-étől 2005. június 18-áig GYED-en volt, 2005. június 19-étől GYES-ben részesül, és 2005. szeptember 30-án – a GYES ideje alatt – szeretné munkaviszonyát megszüntetni? Amunkavállalónak 2003. évről 10 nap szabadsága maradt.

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?

Kérdés: Meg kell-e évente állapítani a gyermekgondozási díj összegét, illetve van-e az ellátásnak minimumösszege?

Kérdés: Hogyan bizonyíthatja a munkáltató, hogy nem történt törvénysértés abban az esetben, ha egy munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntető munkavállaló, aki átvette az elkészült kilépőpapírjait, néhány hét múlva munkaügyi bírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy nem ismeri el a munkaviszony megszüntetését?

Kérdés: Tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak minősül-e 2006-ban az a biztosított, aki a kezdés évében 1 hónap munka után megbetegedett és 1 évig folyamatosan táppénzen volt?

Kérdés: Milyen alap után kell megfizetni a baleseti járulékot az eva hatálya alá tartozó betéti társaság személyesen közreműködő tagja esetében, aki 2005. november 1-jétől nyugdíjassá válik?