5407 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Be kell-e jelenteni a T1041 számú nyomtatványon a megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személyeket? Be kell-e léptetni magánnyugdíjpénztárba a megbízottat, amennyiben pályakezdő? Kell-e igazolni a jogviszonyt a tb-kiskönyvben, illetve milyen igazolásokat kell kiadni a megbízottnak a szerződés lejárta után?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a havi 4500 forint összegű egészségbiztosítási szolgáltatási járulékot annak a mezőgazdasági őstermelőnek, akinek 2009. évben nincs járulékalapja, mert 2008. évben nem volt bevétele, és máshol nem állt biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie maga után a társadalombiztosítási közterheket annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki egy évig táppénzen volt, a táppénzjogosultsága 2009. március 13-án lejárt, de olyan egészségi állapotban van, hogy nem tud tovább dolgozni, ezért 2009. március 14-i hatállyal elindította az eljárást a rokkantsági nyugdíj igénybevételéhez? A nyugdíj-biztosítási igazgatóság tájékoztatása szerint az eljárás hosszadalmas, az igénylő valószínűleg hónapok múlva kapja meg a határozatot visszamenőleges hatállyal. Rendezheti-e a bevallott és befizetett járulékokat önellenőrzéssel a vállalkozó a nyugdíj-biztosítási igazgatóság határozatának kézhezvétele után?

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?

Kérdés: Havonta mennyi keresete lehet annak a munkavállalónak, aki 1987-től 67 százalékos, III. csoportú rokkantnyugdíjas, és jelenlegi nyugdíja 59 125 forint? Az engedélyezettnél magasabb kereset esetén szüneteltetik-e a nyugdíjfolyósítást abban az esetben, ha a munkavállaló 5 hónapot és 17 napot dolgozott?

Kérdés: Dolgozhat-e továbbra is a nyugdíja megszüntetése nélkül az a 2005-ben rokkanttá vált, jelenleg 7 órában foglalkoztatott munkavállaló, aki havi 110 000 forint/hó munkabérben részesül, és a határozatban szereplő átlagkeresete 77 728 forint/hó? Lényeges-e ebben az esetben, hogy részmunkaidős a foglalkoztatás?

Kérdés: Mikor mehet legkorábban nyugdíjba egy 1950. január 2-án született, jelenleg 43 éves szolgálati idővel rendelkező férfi? Köthet-e vele a munkáltatója megállapodást a nyugdíj átvállalására, és ez mely időponttól lehetséges legkorábban?

Kérdés: Kaphat-e Magyarországon táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat, illetve gyermekgondozási segélyt egy pakisztáni állampolgár, aki magyar férjjel és magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és jelenleg egy belföldi kft. munkavállalója? Munkaviszonyai: 2007. november 1-jétől 2008. augusztus 19-ig, heti 40 órás munkaidő, 2009. február 1-jétől jelenleg is heti 40 órás munkaidő. A munkavállaló várhatóan 2009 decemberében fog szülni.

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?