5407 talált cikk a 1% kifejezésre

Kérdés: Mi történik az évtizedek alatt levont nyugdíjjárulékkal egy jelenleg 52 éves egyedülálló férfinak az esetében, ha nem alapít családot, és a nyugdíjazása előtt meghal? Köthet-e valamelyik rokonával, vagy bárki mással olyan szerződést, amelyben kedvezményezettként jelöli meg őket? Kaphatnak-e hozzátartozói nyugdíjat a közeli hozzátartozók (pl. testvérek) ebben az esetben?

Kérdés: Beszámít-e a szolgálati időbe a prémiumévek programban részt vevő személyek esetében a programban töltött időszak?

Kérdés: Jár-e szolgálati idő 2 gyerek után abban az esetben, ha az igénylő 2010-ben kéri a nyugdíjazását?

Kérdés: Kérheti-e a méltányossági nyugdíj újrafolyósítását az a személy, aki szolgálati idő szerzése előtt vált rokkanttá, és méltányossági alapon rokkantsági nyugdíjat kapott, amelyet orvosi felülvizsgálat eredménye miatt megszüntettek, mert rehabilitálhatóvá vált? Az egészségkárosodás mértéke jelenleg 50 százalékos, de nincs túl sok remény a foglalkoztatásra, és 2010. december 1-jétől semmilyen ellátást nem fog kapni.

Kérdés: Felmondhat-e a munkáltató egy GYES-en lévő kismamának abban az esetben, ha nem folytat tevékenységet, és árbevétele sincs, de a végelszámolást nem tudja megkezdeni a cég tulajdonában lévő nagy értékű ingatlan eladásáig? Csökkenthető-e a kismama munkaideje és bére abban az esetben, ha visszajön dolgozni, de nem tudnak a számára napi 8 órás munkát biztosítani, mert az eddigi munkaköre már megszűnt?

Kérdés: Hogyan válhat beszámíthatóvá a szolgálati időbe a háztartási munka időtartama annál a munkavállalónál, aki heti két alkalommal jár egy idős asszonyhoz takarítani, illetve segíteni a háztartásban adódó egyéb munkák (pl. bevásárlás, vasalás) elvégezésében, és eddig AM könyvvel, majd egyszerűsített foglalkoztatásra kötött munkaszerződéssel végezte a háztartási munkát, ami számára nyugdíjba beszámító időt jelentett? A munkavállalónak nincs más munkája, csak ebből él, de a foglalkoztató úgy értelmezte az új törvényt, hogy háztartási munkával nem lehet szolgálati időt szerezni.

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?

Kérdés: Jogosult-e ápolási díjra az egyéni vállalkozó, és ha igen, hogyan befolyásolja ez a járulékfizetési kötelezettségét, tekintettel arra, hogy "fizetés nélküli szabadságon" lesz?

Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetni a megbízási díj után abban az esetben, ha az összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, és a megbízottnak van főállású munkahelye, ahol biztosított? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a megbízott semmilyen biztosítással járó jogviszonnyal nem rendelkezik? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik esetben?

Kérdés: Összevonandó-e a két jövedelem abban az esetben, ha egy cég havi 20 000 forint összegű megbízási díjat fizet egy munkavállalónak, és ugyanabban a hónapban 30 000 forint ekhós jövedelmet is, ugyancsak megbízási jogviszony alapján?