tb Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Jövedelemmel nem rendelkező társas vállalkozó járulékalapja

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2007. augusztus 21. (Társadalombiztosítási Levelek 110. szám, 1876. kérdés)

Kérdés: A minimálbér vagy a minimum-járulékalap után kell-e megfizetnie a járulékokat annak a főfoglalkozású társas vállalkozónak, aki a tevékenységéért a társaságból jövedelmet nem vesz fel?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg [Tbj-tv. 27. § (1) bekezdés]. A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti (például ekho: egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás) [Tbj-tv. 27. § (4) bekezdés]. A kérdéses esetben azonban nincs járulékalapot képező jövedelem! Ez több okból előfordulhat: például a tag nem vesz fel jövedelmet, mert annak nincs meg a fedezete (bevétel hiánya), vagy a nyereséget a tagok visszaforgatják a cégbe, a tag jövedelemhez más legális úton jut (például osztalékot vesz fel). A jogszabály azonban nem különböztet, és nem is különböztethet a felhozott okok szerint. A Tbj-tv. alapvető szabálya, hogy járulékot a járulékalapot képező jövedelem után kell (lehet) fizetni. A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése ez alól kivételt tesz: a társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább 131 ezer forint összegű minimum-járulékalap után kell megfizetni. Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Lehet tehát járulékot fizetni elvileg a járulékalapot képező jövedelem hiányában is (nincs olyan összevont adóalapba tartozó, önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amit az adóelőleg számításánál figyelembe lehetne venni), de ez legfeljebb a minimálbér összegéig terjedhet. Ez a helyzet kétségtelenül okozhat jogértelmezési problémákat, járulékalapot képező jövedelem nincs, de járulékot akkor is a minimálbér után kell fizetni, ha a járulékalapot képező igazi jövedelem ezt az összeget sem éri el. Emiatt vetődik fel az a kérdés is, hogy ugyan az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi, elektronikus adó- és járulékbevallásban milyen tényleges - a 131 000 forintos összegnél kisebb - járulékalapot képező jövedelmet is kell feltüntetni? Egy havi 80 000 forintos (személyes közreműködés ellenében kifizetett) díjazás nem vet fel problémát, ha a bevallásban ez az összeg szerepel, nyilván ez után kell járulékot fizetni (bár kevesebb, mint 131 000 forint, de több, mint a minimálbér). Ha azonban a járulékalapot képező jövedelem kevesebb, mint a 65 500 forintos minimálbér, akkor sincs mód például a bevallás "járulékalap" rovatában feltüntetni 50 000 forintot, mert a "járulék alapja" itt legalább a 65 500 forint összegű minimálbér lehet. Ugyanez a helyzet 0 forint esetében is. Az pedig egy jogi nonszensz lenne, ha 65 500 forint összegnél kisebb (ideértve a nullát is) jövedelem esetén nem lehetne "elkerülni" a minimum-járulékalap (131 000 forint) utáni járulékfizetést, de egy 65 501 forintos összeggel már igen. Álláspontunk szerint adott esetben a Tbj-tv. "ha azonban a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimum-járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg" szövegrészének értelmezése során nem a havi elektronikus adó- és járulékbevallás társadalombiztosítási járulék alapja, összege rovatra [31. § (2) bekezdés 6. pont], hanem a megállapított adóelőleg és a ténylegesen levont adóelőleg alapjára, összegére vonatkozó[…]

Figyelmébe ajánljuk

A minimálbér vagy a minimálbér kétszerese után kell-e megfizetnie a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság, illetve közkereseti társaság személyesen munkát végző tagja után? A vállalkozások havi evaalapja körülbelül 400 000 forint. A bt. bevételi...

Tovább a teljes cikkhez

Hogyan kell kiszámítani a járulékalapot abban az esetben, ha egy társas vállalkozó táppénzen volt? A foglalkoztató a minimum-járulékalapot csökkenti a táppénzes napok számára eső járulékalappal (71 500 forint: 30 nap x 5 nap = 11 917 forint), így 59 583 forint lesz a...

Tovább a teljes cikkhez

A cafeteria-rendszerben csak az a csalóka, hogy ami nem alapja az szja-nak, pl. étkezési jegy, az nem alapja a nyugdíjjáruléknak sem, vagyis lehet, hogy adót takarítunk meg, de hosszabb távon kevesebb lesz a nyugdíjunk? Például ha a munkaszerződés szerinti munkabér 80 000 forint,...

Tovább a teljes cikkhez

Fizetheti-e a járulékait 130 000 forint alapján egy főfoglalkozású evás társas vállalkozó, aki jelenleg a garantált bérminimumot veszi figyelembe járulékalapként, de a jövedelmet ténylegesen nem veszi fel? A vállalkozó a magasabb összegű jövedelmet sem kívánja felvenni,...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére