27. Társadalombiztosítási Levelek / 2003. december 16.
TARTALOM

Hogyan kell kiadni a betegszabadságot határozott idejű munkaszerződés esetén? A dolgozót határozott időre – 2003. szeptember 1-jétől október 31-ig – kötött szerződés alapján foglalkoztatja a munkáltató. A biztosított keresőképtelen beteg 2003. szeptember 17-től 26-ig. A tárgyévben betegszabadságot még nem vett igénybe. A keresőképtelenség időtartamából hány napra kell betegszabadság címén távolléti díjban részesíteni a dolgozót?

Kell-e a dolgozónak egészségbiztosítási járulékot fizetnie az étkezési hozzájárulás címén kifizetett összeg után, ha a naptári hónap teljes tartama alatt keresőképtelen beteg volt és táppénzben részesült? A cég minden alkalmazottjának – munkaszerződésben rögzítettek alapján – adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást fizet. A társaság belső szabályzata értelmében az adó- és járulékköteles étkezési hozzájárulást a betegszabadság, illetve a táppénzes időre is fizetik. Tekintettel arra, hogy az étkezési hozzájárulás után az egészségbiztosítási járulékot a dolgozó megfizette, ezért a táppénz összegének kiszámításánál a havi 6000 forintot rendszeres jövedelemként vettük figyelembe. A munkáltatónál tartott ellenőrzés ezt kifogásolta. Az egészségbiztosításijárulék-fizetés ellenére táppénz alapjaként miért nem vehető figyelembe ez az összeg?

Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, ha a biztosított 2001. január 29-től 2002. augusztus 14-ig gyermekgondozási díjban, 2002. augusztus 15-től 2003. augusztus 14-ig gyermekgondozási segélyben részesült, majd augusztus 15-től szeptember 1-jéig fizetett szabadságon volt, és szeptember 2-től beteg gyermeke ápolása miatta gyermekápolási táppénzt igényel.

Biztosítja-e valamilyen joszabály a fogyatékossági támogatásban részesülő rokkant személy részére a közgyógyellátásra való jogosultságot?

A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?

2003. július 1-jétől mennyi ideig folyósítható táppénz annak a dolgozónak, aki 2003. február 22-től keresőképtelen beteg, és jelenleg is táppénzben részesül? A dolgozó munkaviszonya 2003. március 31-én megszűnt. Előzménye: 2002. április 28. (1 nap), és november 11-től 22-ig (12 nap).

Kiterjed-e a biztosítás arra a holland állampolgárra, aki egy bt. beltagja, jövedelmet nem vesz fel, taj-kártyája nincs? A bt. telephelye és székhelye Magyarországon van, és a beltag több mint 183 napot tartózkodik Magyarországon.

Évekkel ezelőtt alkalmaztunk egy 50 százalékos rendszeres szociális járadékban részesülő munkavállalót. Mivel ilyen esettel még nem találkoztunk, több fórumon is érdeklődtünk alkalmazásának feltételeiről. A TB-közlöny évente azt írta, hogy a rokkantnyugdíjasnak megfelelően lehet őt foglalkoztatni. Nem régen viszont az Önök lapjában azt olvastuk, hogy ettől a munkavállalótól le kell vonni a járulékokat, mert a nyugdíjkorhatár elérésével nyugdíjat fog kapni. Kérdésünk, mikor lépett ez életbe? Hogyan oldjuk meg ezt a problémát?

Hogyan korrigálhatja hibáját az a számlát befogadó cég, aki egy egyéni vállalkozónak nem minősülő, adószámmal rendelkező magánszemély után nem fizetett járulékot? Ki a felelős, aki a számlát adja, vagy aki a számlát kapja?

Egy betéti társaság beltagja egy másik vállalkozásban rendelkezik heti 36 órát meghaladó főállással. Jelenlegi munkahelyétől 4 hónap fizetés nélküli szabadságra megy. Ez idő alatt kell-e a bt.-ben fizetni utána járulékokat és egészségügyi hozzájárulást?

Egy társaság ügyvezetője részére kockázati baleset-biztosítást (megtakarítás nélküli) szeretne kötni. A baleset-biztosítás elemei: alap-életbiztosítás, baleseti halál, baleseti rokkantság, tb-rokkantság, kórházi napi térítés, műtéti térítés, kritikus betegségekre szóló térítés. Milyen adó- és tb-járulék-fizetési kötelezettség áll fenn, ha a kedvezményezett az ügyvezető, vagy (halál esetén) családtagja, illetve ha a kedvezményezett a társaság? A társaság hogyan számolhatja el költségként a baleset-biztosítást?

Kell-e minden esetben végkielégítést fizetni felmondáskor? (Felmondás oka pl.: alkalmazott nem végzi el maradéktalanul a munkáját, ittasan jelenik meg munkahelyén, nem tartja be a balesetvédelmi szabályokat, a cég érdekei ellen cselekszik stb.)

Érvényesítheti-e egy egyéni vállalkozó vagy egy kft. tagja a 30 százalékos személyijövedelemadó-kedvezményt abban az esetben, ha felnőttképzésben vesz részt?

Egy magánnyugdíjpénztár a tagi értesítőlevél mellékleteként kvízjátékokat küldött tagjai részére. A helyes választ visszaküldők között 100 db, a pénztár nevét magában foglaló reklámfeliratú pólót sorsoltak ki. A póló értéke 5361 forint. Milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik a pénztárnak?

Feléled-e az özvegyi nyugdíjra való jogosultsága, és ha igen, mikortól annak a nőnek, aki férje halála után 1993. május 11-től kisebbik lánya tanulmányainak befejezéséig, 1998. június 30-ig részesült az ellátásban? A nő 2007 szeptemberében tölti be 57. életévét, ekkor 38 éves munkaviszonya alapján előrehozott nyugdíjat szeretne igényelni.

Mikortól kérheti nyugdíja visszamenőleges megállapítását az a dolgozó, akinek munkaviszonyát létszámleépítés miatt felmondták, betöltötte a 60. életévét, és 40 év szolgálati idővel rendelkezik? A dolgozó 4 havi végkielégítést és 8 hónap felmondási időt kapott, amely 2004. február 28-án telik le. A nyugdíj visszamenőleges megállapítása esetén vissza kell-e fizetni a 4 hónap végkielégítést?

Egy kft.-nél munkaviszonyban álló dolgozónak az OSZI 2003. szeptember hónapban 67 százalékos rokkantságot állapított meg. A dolgozó egyéves táppénzideje 2004. márciusban jár le. Van-e lehetősége a dolgozónak 2004. márciusig igénybe venni a táppénzt, ha annak összege kedvezőbb, mint a rokkantsági nyugdíj? A munkáltató kérheti-e, hogy a dolgozó már most kérje a rokkantsági nyugdíj megállapítását és folyósítását?

Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?