57 talált cikk a többes jogviszony kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?

Kérdés: Vonatkozik-e a Tbj-tv. 31. §-ában megfogalmazott kedvező járulékfizetési kötelezettség arra az őstermelőre, aki 2009 májusában váltotta ki az igazolványát, 2009. július 15-ig egy evás betéti társaság tevékenység végzésére kötelezett beltagja volt, 2009. július 15-től pedig ugyanazon bt. kültagja, és egyidejűleg egy kft. személyesen közreműködő tagja és ügyvezetője is? Meg kell-e fizetnie mindkét jogviszonyában ugyanazon időszakra a járulékokat?

Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?

Kérdés: Milyen járulékterhekkel kell számolnia annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 22 órás közalkalmazotti jogviszonya mellett váltotta ki a vállalkozói igazolványát, és a közalkalmazotti illetménye meghaladja a minimálbért, esetenként annak kétszeresét is? A közalkalmazott után az ehót megfizeti a munkahely. A bevallásnál a 21-es vagy a 26-os kódot kell választani? Ekho alkalmazása esetén kell-e járulékot fizetnie?

Kérdés: Mi a teendője a vállalkozásával kapcsolatban annak az 1951-ben született, többes jogviszonyban álló evás vállalkozónak, aki ősztől korengedményes nyugdíjba szeretne menni a munkahelyéről? Mennyit dolgozhat a nyugdíj mellett, hogy ne kelljen szüneteltetni az ellátás folyósítását, tekintettel arra, hogy a kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók esetében 10 százalék a járulékalapot képező jövedelem?

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot egy nyugdíjas személy után, aki több cégben is tag, de csak az egyikben vesz fel jövedelmet, a többiben csak osztalékot kap? A jövedelemből levonásra kerül a 9,5 százalékos nyugdíjjárulék és a személyi jövedelemadó, a cég pedig megfizeti a tételes ehót és az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.

Kérdés: Milyen jogviszonyban láthatja el a kft. ügyvezetését egy kft. tagja, akinek 50 százaléknál nagyobb részesedése van a cégben? A tag egyéni vállalkozóként is működik, ahol azonban semmilyen bevétele, illetve költsége nem keletkezik. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezett 2005., 2006. és 2007. évben az egyéni vállalkozásában, ha társas vállalkozóként vett fel jövedelmet, amely után megfizette a közterheket?