1003 talált cikk a Táppénz+jogosultság kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja az alábbi esetben? Egy munkavállaló 2002. január 25-étől áll munkaviszonyban egy cégnél, ahol gyermekgondozási segély igénybevétele miatt 2006. augusztus 12-étől 2007. augusztus 11-éig fizetés nélküli szabadságot igényelt. A dolgozó a GYES folyósítása mellett 2006. augusztus 12-étől egy másik munkáltatónál munkaviszonyt létesített, majd 2007. február 2-ától ismételt terhessége miatt keresőképtelen állományba került. A GYES folyósítása melletti jogviszonyában a 15 nap betegszabadság lejártát követően 174 napig, azaz 2007. augusztus 15-éig jogosult táppénzre. A további keresőképtelenség időtartamára melyik jogviszonyból jogosult ellátásra, mi lesz az ellátás alapja?

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?

Kérdés: Egy háromgyermekes családban az anya 2005. november 23-án született gyermekével 2007. november 23-áig gyermekgondozási díjban részesül. A 2002. szeptember 23-án született gyermek tartós betegsége miatt az apa keresőtevékenység melletti GYES-t igényelt. Megállapítható-e az apa részére a GYES-jogosultság a beteg gyermekkel, mivel nem ugyanazon gyermekről van szó, akivel az anya GYED-en van? Az Eb-tv. 39. § (4) bekezdése a szülők jogosultságánál csak ugyanazon gyermek vonatkozásában alkalmazandó, vagy a közös háztartásban élő mindhárom gyermekre vonatkozik, még akkor is, ha nem ikergyermekekről van szó?

Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.

Kérdés: 2007. január 1-jétől jogosult-e ismét 15 nap betegszabadságra vagy táppénzre az a munkavállaló, aki 2006 decemberében vált keresőképtelenné, a 15 nap betegszabadság lejártát követően már december hónapban táppénzt folyósítottak részére, és keresőképtelensége átnyúlik 2007. évre is?

Kérdés: Újabb gyermeke megszületését követően jogosult lesz-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a dolgozó, aki először 2005. október 14-én szült, terhességi-gyermekágyi segélyben, majd gyermekgondozási díjban részesült, 2006. november 30-án kérte munkaviszonyának megszüntetését, ezért a gyermekgondozási díjat passzív jogon továbbfolyósították részére, de közben terhes lett, és szülésének várható időpontja 2007. augusztus 31.?

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a GYED alapja annál a 2006. december 29-én szült kismamánál, aki 2005. január 1-jétől 2005. június 30-áig állt munkaviszonyban havi 30 000 forint munkabérrel, majd új munkaviszonyt létesített 2006. augusztus 1-jén, 2006 augusztustól novemberig havi 70 000 forint jövedelemmel rendelkezett, december havi szerződés szerinti munkabére 125 000 forint, ezenfelül a 2006. augusztus 1-jétől december 31-jéig terjedő időtartamra 120 000 forint jutalmat kapott?

Kérdés: Mi lesz a kedvezményes Start-kártyás járulék alapja az alábbi esetben? Egy társaság 2006. július hó óta Start-kártyával foglalkoztatott munkavállalója november hónapban csak 7 munkanapot dolgozott, utána táppénzben részesült, betegszabadságát korábban kimerítette. A munkavállaló november 30-án felmondott, emiatt részére a ledolgozott napokra járó munkabérén felül bérköltségként szabadságmegváltás is kifizetésre került. Ilyen esetben kell-e csökkenteni a kieső táppénzes napokkal a kedvezményes járulékalap alá eső bérköltséget? A részére elszámolt havi bérköltség a szabadságmegváltás összegével sem haladja meg a havi minimálbér 150 százalékát, viszont a ledolgozott napokra eső, így elszámolt bérköltsége a napi minimálbér 150 százalékánál magasabb.

Kérdés: A tényleges kereset harmincadrésze, vagy a minimálbér 6 órára eső részének harmincadrésze lesz-e a táppénz alapja annak a biztosítottnak az esetében, aki 2006. január 1-jétől 2006. február 28-áig napi 6 órás munkaviszonyban állt, és a munkabére havi 59 000 forint volt, majd 2006. március 1-jétől keresőképtelen beteg lett? Hol található a jogszabályi leírás az esetleges arányosításra?

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?