Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 24. § (3) bekezdése értelmében anyugdíjjárulék-alap felső határát évente január 1-jétől, év közben kezdődőjogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adottév december 31. napjáig, illetve a jogviszony végéig kell számítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címke:

Garantált minimálbér alkalmazása

Kérdés: Egy varrodát működtető vállalkozó szakmunkás-bizonyítvánnyal, többéves gyakorlattal rendelkező varrónőket alkalmaz teljes munkaidőben, konfekcióruházat varrására. A vállalkozó, aki egyben az ügyvezető igazgató, visszamenőleges hatállyal, közös megegyezéssel munkaszerződést akar módosítani, amelyben rögzíti, hogy a varrónők munkája nem igényel szakmunkát, ezért részükre nem tudja megadni a 2006. július 1-jétől érvényes 68 800 forint összegű garantált minimálbért. Törvényesen jár-e el a vállalkozó, illetve a munkavállalók kötelesek-e elfogadni a számukra előnytelen szerződésmódosítást? Lehet-e felmondási ok, ha a dolgozók nem írják alá a szerződésmódosítást?
Részlet a válaszából: […] ...A módosított rendelkezésértelmében a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt akötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhözszükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba 2007. január 12-étől az az 1950. január 11-én született rokkantnyugdíjas nő, aki 2001. augusztus 1-jétől rokkantnyugdíjas, addig 33 év 6 nap munkaviszonnyal rendelkezett, ha rokkantsági nyugdíját megszünteti? A magánszemély 2006. december 1-jétől heti 35 órás határozatlan időre szóló munkaviszonyt kíván létesíteni, havi 150 000 forint összegű munkabérrel. Kaphatja-e a nyugdíjat és a munkabért együtt? Beszámít-e szolgálati viszonynak a rokkantságban eltöltött 5 év, illetve újból kell-e számolni a nyugdíját?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjas munkavállaló törvényi korlátozásnélkül vállalhat munkát, ami azt jelenti, hogy sem a munkaidejére, sem amunkabérére vonatkozóan semmilyen előírás nincs, nyugodtan kaphatja a nyugdíjátés a munkabérét is. A nyugdíjas munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.

Tényleges járulékalap bejelentése változó bér esetén

Kérdés: Minden hónapban el kell-e küldeni a bejelentést a tényleges járulékalapról annál a fuvarozó cégnél, ahol a gépjárművezetők túlmunkadíjban részesülnek, de ez a túlmunkadíj változó, minden hónapban más összeg? A dolgozók bruttó munkabére 70 000 forint/hó, de a túlmunkadíjjal általában meghaladja a 125 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési lehetőséggelabban az esetben szükséges élni, ha a munkavállaló adott havi ténylegesjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimális járulékalap összegét: a125 ezer forintot. A kérdésben említett dolgozók esetében ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó pihenőideje

Kérdés: Kollektív szerződés esetén 6 havi munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó szabadnapjait 6 havonta összevontan kapja meg, így lehetséges, hogy 1 teljes hónapig a szabadnapjait tölti. Erre az időszakra már nincs bér, mivel az a tényleges munkavégzés idejére van kifizetve. Kell-e jelenteni valahová a munkabérrel való ellátatlanságot, ha igen, milyen formában? Jelenti-e ez az időszak a munkaviszony szünetelését? Táppénz számfejtésénél hogyan kell figyelembe venni ezt az időszakot?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretre vonatkozó előírásokat az Mt. 118-118/A.§-ban foglalt rendelkezések határozzák meg.A munkaidőkeret a munkavállaló törvényes munkaidejétfoglalja magában, meghatározott időegységre vonatkozóan. Munkaidőkeretalkalmazását általában a munkakör, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Pótszabadság

Kérdés: Szükséges-e munkaviszonyban, biztosítási jogviszonyban lennie a feleségnek ahhoz, hogy a férj az Mt. 132. § (2) bekezdése szerinti pótszabadságot érvényesítse? Vállalhat-e a gyermek nevelésében nagyobb részt az a férfi dolgozó, akinek felesége egész nap otthon van a gyermekkel, illetve gyermekekkel, mert TGYÁS-ban, GYED-ben vagy GYES-ben részesül?
Részlet a válaszából: […] ...felül. Ha a munkavállaló jogosulatlanul veszi igénybe agyermeknevelési szabadságot, a munkáltató a szabadság idejére kifizetettmunkabért az elévülési időn (3 éven) belül követelheti tőle vissza [Mt. 162. §(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Minimum-járulékalap nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló nyugdíjalapja, ha a munkáltató a minimum-járulékalap alapján fizeti meg a járulékokat, de a munkavállaló részére csak 68 800 forint bruttó bért számfejt?
Részlet a válaszából: […] ...esetén így 2008. évben a 138 ezer forintból kell kiindulni. Ezzel ellentétben az szja levonása során a munkavállaló részére járó munkabér bruttó összegét kell figyelembe venni, mivel személyi jövedelemadót kizárólag a ténylegesen megszerzett bevételből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas szövetkezeti elnök jövedelme

Kérdés: Kiegészítő tevékenységűként vehet-e ki jövedelmet az elnöki tevékenység ellátásáért az a szövetkezeti tag, aki 2005 októberéig munkaviszonyban látta el az elnöki tevékenységet, 2005 novemberétől pedig nyugdíjasként tevékenykedik?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyvagy vállalkozási jogviszony keretében személyesen közreműködik.Munkaviszony esetén a munkavégzésért kifizetett jövedelmemunkabér, ami után 29 százalék tb-járulékot és 4 százalék természetbeniegészségbiztosítási járulékot, valamint tételes eho-t...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 31.

Egyéni vállalkozó munkáltató járulékkedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti-e a 3 hónapos, regisztrált munkanélküli foglalkoztatása után a járulékkedvezményt az egyéni vállalkozó munkáltató is?
Részlet a válaszából: […] ...hónapjafolyamatosan nyilvántartott álláskereső teljes munkaidőben történőfoglalkoztatása esetén legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 130százalékának megfelelő járulékalap után érvényesítheti ezt ajárulékkedvezményt. A munkáltató megállapíthat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.

Találmány eho-ja

Kérdés: Hány százalék eho-t kell fizetni a bejelentett (szabadalmaztatott) találmány esetén – kifizetőként az olyan feltaláló után, aki nem alkalmazott a cégnél, – illetve a munkaviszonyban álló dolgozó után? Milyen fizetési kötelezettsége van a feltalálónak?
Részlet a válaszából: […] ..."feltalálói tevékenysége" el nem különül, hiszen a biztosításikötelezettséget minden jogviszonyban külön kell elbírálni – munkabérrőlbeszélhetünk, ami után nem egészségügyi hozzájárulást, hanem az általánosszabályok szerinti járulékokat kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
1
135
136
137
162