Találati lista:
31. cikk / 158 Kivaalap-kedvezmény
Kérdés: Csökkenthető a mentesített körbe tartozó kisvállalati adóalany vállalkozás adóalapja a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak megbízási díjával, vagy a rendelkezés kizárólag a munkaviszonyban dolgozók bérére terjed ki? A cég eseti és állandó megbízottakat is foglalkoztat, akik közül a kifizetett megbízási díjak alapján a legtöbben biztosítottak, és néhányan nem esnek biztosítási kötelezettség alá.
32. cikk / 158 Többes jogviszonyú ügyvezető
Kérdés: Főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül egy két taggal alakult betéti társaság beltagja abban az esetben, ha ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, egyéb munkát a bt.-ben nem végez, viszont kisadózó egyéni vállalkozóként rendszeres tevékenységet végez? Az érintett tag jelenleg GYED-ben részesül, és gyermeke kétéves kora után meg szeretné igényelni a GYES-t.
33. cikk / 158 Kivaalap megállapítása I.
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó kft. adóalapjának számítása során a személyesen közreműködő tag díjazását, aki egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, amiért semmilyen jövedelmet nem kap? A tag jelenleg GYET-ben részesül, és rendelkezik egy kisadózó egyéni vállalkozással is. Kisadózóként hogyan kell megfizetnie a tételes adót?
34. cikk / 158 Beltag javára kötött biztosítás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
35. cikk / 158 Kiva alapjának meghatározása
Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
36. cikk / 158 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
37. cikk / 158 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
38. cikk / 158 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
39. cikk / 158 Járulékfizetési kedvezmények
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki a veszélyhelyzet miatt elvesztette a munkáját, új helyen még nem tudott elhelyezkedni, és emiatt olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem?
40. cikk / 158 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
