Találati lista:
31. cikk / 155 Beltag javára kötött biztosítás
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merültek fel 2019. január 1. után egy kisvállalatiadó-alany betéti társaságnál abban az esetben, ha az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban, azaz kiegészítő tevékenységű társas vállalkozóként ellátó nyugdíjas beltag kedvezményezettre több mint 10 éve kötöttek egy "Aranyszárny Clavis" rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött, élethosszig tartó életbiztosítást, amelynek díjait a társaság fizeti?
32. cikk / 155 Kiva alapjának meghatározása
Kérdés: A kiva alapjának a meghatározásánál rögzíti a jogszabály, hogy tag esetében személyi jellegű kifizetésként legalább a minimálbér 112,5 százalékát figyelembe kell venni. Arra vonatkozóan viszont nem található előírás, hogy részmunkaidős munkaviszony esetén számolni kellene a minimumjárulék-alappal. Ebből következően helyesen jár el a munkáltató, ha a minimumjárulék-fizetéssel rendelkező munkavállaló esetében a minimumjárulék-alappal nem növeli a kisvállalati adó alapját?
33. cikk / 155 Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó jogállása, illetve járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. július 27-én betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárát, ettől az időponttól a könyvelője kiegészítő tevékenységűként kezelte, tekintettel arra, hogy beadta az öregségi nyugdíjigényét, de most kiderült, hogy mivel a rokkantsági ellátása kedvezőbb, mégsem kérte a nyugdíja megállapítását? Keletkezett visszamenőlegesen járulékfizetési kötelezettsége az érintett vállalkozónak?
34. cikk / 155 Minimumjárulék-alap és a családi kedvezmény
Kérdés: Minimumjárulék-alap alkalmazása esetén alkalmazható a családi járulékkedvezmény a munkáltató által megfizetett különbözetre?
35. cikk / 155 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
36. cikk / 155 Járulékfizetési kedvezmények
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, aki a veszélyhelyzet miatt elvesztette a munkáját, új helyen még nem tudott elhelyezkedni, és emiatt olyan nehéz anyagi helyzetbe került, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot sem?
37. cikk / 155 Kedvezményezett idő figyelembe-vétele szolgálati időként
Kérdés: Figyelembe fogják venni a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő számításakor a járvány miatti kedvezményezett foglalkoztatás időszakát annak az újságíróként dolgozó munkavállalónak, aki 2021. február hónapban fogja betölteni a nyugdíjkorhatárát, és igényelni szeretné a nyugellátást? Milyen keresetet számolnak erre az időszakra, tekintettel arra, hogy a nyugdíjjárulékot nem kellett megfizetni?
38. cikk / 155 Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott
Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
39. cikk / 155 Egyéni vállalkozás szüneteltetése
Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
40. cikk / 155 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
