Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott

Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megbízási jogviszonyban alkalmazott személyről van szó, akire főszabály szerint [Tbj-tv. 6. § (1) bekezdés f) pontja] akkor terjed ki a biztosítás, ha a megbízási díjából származó havi járulékalapot képező (az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Egyéni vállalkozás szüneteltetése

Kérdés: Érdemes szüneteltetni az egyéni vállalkozást abban az esetben, ha a veszélyhelyzet miatt annyira lecsökkentek a megrendelések, hogy jelenleg nem éri meg fizetni a közterheket? Milyen előnyökkel, illetve milyen hátrányokkal jár a vállalkozás szüneteltetése?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozás szüneteltetése valóban megoldás lehet a nehéz helyzetben lévő egyéni vállalkozások részére, azonban mielőtt a döntést meghozzuk, érdemes minden oldalról mérlegelni a kérdést, mert a későbbiekben hátrányokat is okozhat az előnyösnek vélt megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Többes jogviszonyú vállalkozó

Kérdés: Egy munkavállaló munkaviszonya május 15-ével megszűnik. Az említett dolgozó egyidejűleg két társas vállalkozásban tag, ahol ez ideig jövedelem hiányában nem fizetett járulékot. Az egyik társaság kedvezményezett tevékenységet folytat. Dönthet-e úgy az említett tag, hogy ebben tesz eleget minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségének?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 31. §-ának (5) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított személy több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a minimálisjárulék-fizetési kötelezettségét csak – az évente egy alkalommal történő –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Kedvezményezett időszak figyelembevétele osztalékfizetéskor

Kérdés: Figyelembe veheti csökkentő tényezőként az osztalékfizetési kötelezettség megállapítása során a kedvezményezett időszakot egy társas vállalkozás társas vállalkozó tagja, aki a tevékenysége alapján mentesül a járulékfizetési kötelezettség, illetve a szociális hozzájárulási adó alól a 61/2020. Korm. rendelet alapján?
Részlet a válaszából: […] Természetesen igen, hiszen a Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése a Szocho-tv. 1. § (5) bekezdése a)-e) pontjainak hatálya alá tartozó jövedelmek maximum-alapja tekintetében valamennyi, az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg)-alap számításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.
Kapcsolódó címke:

Ügyvezetés munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tekintsük át az április 1-jét megelőző társadalombiztosítási jogállásokat.A tulajdonos ügyvezető ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja értelmében ugyanis társas vállalkozónak minősült. Ugyanakkor a havi minimális adó- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Kisadózó vállalkozó kedvezménye

Kérdés: Mentesülhet a havi 25 ezer forintos tételes adó megfizetése alól a nem főállású kisadózó, ha tevékenysége a jogszabályban meghatározott kedvezményezett körbe tartozik, vagy a kedvezmény csak a főállású vállalkozókat illeti meg? Amennyiben valaki egyrészt kisadózó, másrészt biztosított társas vállalkozó, és kisadózóként mentesül a tételes adó alól, de társas vállalkozóként nem jogosult járulékkedvezményre, dönthet úgy, hogy kisadózói jogviszonyát tekinti főállásnak, társas vállalkozóként pedig mentesül a minimumjárulék-fizetés alól?
Részlet a válaszából: […] A 61/2020. Korm. rendelet kisadózókra vonatkozó kedvezményszabálya nem zárja ki a fizetési mentesség lehetősége alól a nem főállású kisadózókat sem a jogszabályban meghatározott tevékenységi kör esetén. (Sőt – álláspontunk szerint – a jogszabály alapján, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?
Részlet a válaszából: […] A 61/2020. Korm. rendelkezés a legnehezebb helyzetben lévő ágazatok számára azonnali és lényeges enyhítő intézkedéseket vezetett be a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek tekintetében.Az alábbiakban leírt rendelkezések a következő TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Egyszemélyes kft.

Kérdés: Van valamilyen járulékkedvezmény abban az esetben, ha egy egyszemélyes kft. bevételei teljesen megszűntek a veszélyhelyzet miatt, és nem tartozik a mentesített ágazatokba?
Részlet a válaszából: […] Kifejezetten az egyszemélyes vállalkozásokra vonatkozóan nincs járulékfizetési kedvezmény. Egyelőre kizárólag a meghatározott mentesített ágazatokban működő társas vállalkozók mentesülhetnek bizonyos közteherfizetési kötelezettségeik alól.A NAV által 2020. március 26-án...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.
Kapcsolódó címke:

Négy vagy több gyermeket nevelő anya adókedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét egy édesanya, aki négy gyermeket szült, akik közül három már felnőtt (30, 28 és 27 évesek), a legkisebb pedig 19 évesen még tanul, érettségi előtt áll? Az anya a gyerekeket saját háztartásában nevelte fel, de családi pótlékra már csak a legkisebb gyermek után jogosult.
Részlet a válaszából: […] Igen, az anya a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményét, valamint a legkisebb gyerek után a családi adó- és járulékkedvezményt is igénybe veheti.Az Szja-tv. 2020. január 1-jétől hatályos 29/D. §-ának rendelkezései szerint a négy vagy több gyermeket nevelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött kültag járulékai

Kérdés: Miként alakul egy betéti társaság kültagjának járulékfizetési kötelezettsége tagi jövedelem, illetve munkaviszonyból származó munkabér kifizetése esetén, ha betöltötte ugyan a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de csak özvegyi nyugdíjban részesül, mert nem rendelkezik a szükséges szolgálati idővel? Az érintett kültag egyébként négygyermekes édesanya, így – a társaság tudomása szerint – mentesül a személyi jövedelemadó alól.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a kérdésben említett édesanya az Szja-tv. 29/D. szakasza alapján valószínűleg jogosult a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére a munkabére, illetve tagi jövedelme vonatkozásában is. Feltételezhető, hogy az anyának már felnőtt gyermekei vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
1
4
5
6
16