Találati lista:
971. cikk / 1816 Korengedményes nyugdíjban részesült kft.-tag jogviszonya
Kérdés: Milyen jogviszonyban vállalhat munkát a saját cégeiben az a nő, aki két kft.-ben 50 százalékos tulajdonos, 2011-ben ment korengedményes nyugdíjba az egyik vállalkozásával kötött megállapodás alapján, most betöltötte az 59. életévét, és letelt a volt munkáltatója által finanszírozott korengedményes nyugdíj folyósításának ideje? A tag a nyugdíjazáskor minden jogviszonyát megszüntette.
972. cikk / 1816 Ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Végezheti-e napi kétórás munkaviszony keretében az ügyvezetői tevékenységet az a kft.-tag, aki a törvényi változások miatt 2012. január 1-jétől biztosítottá vált, és főfoglalkozású társas vállalkozóként meg kell fizetnie a járulékokat? Hogyan kell ebben az esetben rendezni a jogviszonyát? Mellékfoglalkozású társas vállalkozó lesz, vagy egyáltalán nem kell szerepeltetni a számfejtésben?
973. cikk / 1816 Felügyelőbizottsági tagok tiszteletdíjának járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magánszemélyeket, illetve a munkáltatót egy kft. nyugdíjas felügyelőbizottsági tagjainak tiszteletdíja után?
974. cikk / 1816 Heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó kft.-tagsága
Kérdés: Milyen összeg után kell megfizetnie a járulékokat egy heti 20 órás munkaviszonyban dolgozó alkalmazottnak, ha kft.-tagságot létesít?
975. cikk / 1816 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Hogyan kell megállapítani, és melyik év alapján kell figyelni a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a 2012. február 3-áig aktív állományban lévő, majd 2012. február 4-től TGYÁS-ban részesülő kismama 2011. évre vonatkozó, de 2012 márciusában kifizetendő bónusz összegére?
976. cikk / 1816 Rokkantsági ellátásban részesülő őstermelő jogviszonya
Kérdés: Milyen összegű ellátásra lesz jogosult 2017-ben az a férfi, aki 2012-ben lesz 58 éves, 2011. december 31-ig, közel 25 évig rokkantsági nyugdíjat kapott, ami rokkantsági ellátássá alakult át, és a nyugdíj megállapítása előtt 15 év szolgálati időt szerzett? Érdemes-e továbbra is folytatnia a feleségével közös őstermelői tevékenységet, amelyet már 6 éve végeznek, de a nyugdíjas férj eddig nem volt járulékfizetésre kötelezett? Amennyiben tovább folytatja a tevékenységet, be kell-e jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon, kell-e fizetnie járulékokat, és szerez-e ez alapján szolgálati időt? Jobban járnának, ha csak a felesége nevén lenne kiállítva az őstermelői igazolvány, és ő fizetné a magasabb összeg után a nyugdíjjárulékot? A feleség évek óta nem áll munkaviszonyban, csak az őstermelésből élnek, a 10 százalékos nyugdíjjárulék összege 2012-ben havi 5000 forint lenne.
977. cikk / 1816 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: 2012. január 1-jétől az ügyvezetés társas vállalkozói jogviszonyt eredményez. Többes jogviszonyként lehet-e értelmezni egy kétszemélyes kft. egyik tagjának megbízási jogviszonyban végzett ügyvezetői tevékenységét és a társaságban heti 40 órás munkaviszony keretében végzett munkát? Fizethető-e továbbra is a főfoglalkozású munkaviszony után a járulék, és tekinthető-e az ügyvezetés heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói tevékenységnek?
978. cikk / 1816 Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetése annak a munkaviszonyban álló ügyvezetőnek, aki a kft. egyszemélyes tulajdonosa, és fél évre külföldre megy? Meg kell fizetnie a járulékminimumot a tagsági jogviszonya alapján abban az esetben, ha a külföldi tartózkodás idejére a munkaviszonyából fizetés nélküli szabadságra megy?
979. cikk / 1816 Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
980. cikk / 1816 Egyetemi előadó közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulékalapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
