Találati lista:
1451. cikk / 2182 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Van-e valamilyen korlát, vagy minden évben szüneteltetheti a tevékenységét az az építőipari egyéni vállalkozó, akinek télen két-három hónapig nem szokott munkája lenni? Elveszíti-e az evajogosultságát a szüneteltetés miatt? Mi a teendő ebben az időszakban az alkalmazottakkal, ki kell-e jelenteni őket, vagy van valami más megoldás erre az esetre?
1452. cikk / 2182 Rokkantnyugdíjas vállalkozó keresete
Kérdés: Milyen jövedelmet kellett figyelembe venni 2009-ben korlátként annak a rokkantnyugdíjas személynek az esetében, aki 1995 óta rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és 2009. június 15-ig munkaviszonya is volt?
1453. cikk / 2182 Művészeti nyugdíjban részesülő munkavállaló nyugdíjemelése
Kérdés: Ki fizeti meg a félszázalékos emelést egy művészeti nyugdíjban részesülő munkavállaló részére, aki több mint egy éve fizeti a nyugdíjjárulékot a keresete után?
1454. cikk / 2182 Rehabilitációs járadékos egyéni vállalkozó
Kérdés: 2010. január 1-jétől főállású egyéni vállalkozónak kell-e tekinteni azt a teherfuvarozót, akinek korábbi 67 százalékos egészségkárosodását ettől az időponttól 52 százalékosra módosították, és ezzel egy időben rokkantnyugdíjas státuszát rehabilitációs járadékosra minősítették át?
1455. cikk / 2182 Bérbeadásból származó jövedelem
Kérdés: Hogyan kell megfizetni a közterheket a bérbeadásból származó jövedelem után? Amennyiben a jövedelem külön adózó jövedelem, a kifizető nem köteles levonni a 25 százalékos személyi jövedelemadót, de a 14 százalékos ehót igen? 17 vagy 32 százalékos személyi jövedelemadót kell-e levonni abban az esetben, ha a bérbeadó az összevont adóalap részeként önálló tevékenységből származó jövedelemként veszi figyelembe a bevételét? Meg kell-e fizetni a 27 százalékos ehót ebben az esetben?
1456. cikk / 2182 Nem kifizetőtől származó jövedelem
Kérdés: A szuperbruttósítás során a jövedelmet a kifizető által viselt 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal kell megnövelni. Kell-e alkalmazni ezt a szabályt akkor is, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, tehát nem fizettek utána 27 százalék társadalombiztosítási járulékot?
1457. cikk / 2182 Munkaerő-piaci járulék
Kérdés: A munkaadói és a munkavállalói járulék beépítése a munkaerő-piaci járulékba tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat, nem csak a nem nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozók után?
1458. cikk / 2182 Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Betegsége esetén jogosult-e táppénzre a heti 36 órás munkaviszonya után az a biztosított, aki munkaviszonya mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is végez, alkalmazottat nem foglalkoztat, de árbevétele keletkezik, viszont vállalkozói kivétje nincs? A biztosított után a főfoglalkozású munkaviszonyában fizetik meg a járulékokat. Elláthatja-e a vállalkozás teendőit segítő családtagként a házastárs, és ennek milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak, ha a családtag is rendelkezik munkaviszonnyal?
1459. cikk / 2182 Öregségi nyugdíjas személyek munkavállalása
Kérdés: Hogyan és mennyiért dolgozhat 2010-ben egy öregségi nyugdíjas személy?
1460. cikk / 2182 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2010-től szüneteltetheti tevékenységét, ami alatt mentesül a járulékfizetés alól, és nyilván kieső időként veheti figyelembe a tevékenységére jellemző kereset megállapítása során. Fontos kérdés, hogy ennek tartama alatt foglalkoztathat-e alkalmazottat?
