Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Módosul-e a járulékalapja annak az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak, aki főfoglalkozásúként havi 150 ezer forint alapulvételével vállalta a járulékfizetést, de április 1-jétől rendelkezni fog egy főfoglalkozású munkaviszonnyal is?
Részlet a válaszából: […] Igen, jelentősen módosulnak a járulékfizetésikötelezettségek.A kérdésben "evás" egyéni vállalkozóról van szó, akifőszabály szerint a minimálbér (vagy garantált bérminimum, tehát havi 78 vagy94 ezer forint) alapulvételével köteles járulék (27 + 10 + 7,5) fizetésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Főállású evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a középfokú végzettségre vonatkozó garantált bérminimum összegét a főállású evás egyéni vállalkozó járulékalapjának megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] Igen, a következők miatt. A 2011. január 1-jétől hatályosmódosítás nyomán változott a minimálbér Tbj-tv. szerinti definíciója. Az újfogalommeghatározás értelmében a törvény alkalmazása során minimálbér alatt 1.a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Garantált bérminimum alkalmazása

Kérdés: Vonatkozik-e a garantált bérminimum alkalmazása azokra a fodrász egyéni vállalkozókra, akik már évekkel ezelőtt megszerezték a képesítésüket, amely akkor még szakmunkásiskolában folyt, és szakmunkás-bizonyítványt kaptak, most azonban középfokú végzettség megszerzése mellett történik?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó garantált bérminimum alapján történőjárulékfizetését a jogszabály [Tbj-tv. 4. § s) pontja] nem a vállalkozótényleges végzettségéhez, hanem a főtevékenységéhez szükséges végzettség,szakképesítés szintjéhez köti. Ez a fodrász esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 1.

Egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Keletkezik-e a kivétkor többletfizetési kötelezettsége annak a főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki 2011-ben havonta a garantált bérminimum összege után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékokat, jövedelmet nem vesz fel minden hónapban, de év végén szeretne nagyobb összegű jövedelmet kivenni, amely kevesebb az éves kifizetett járulékalapnál?
Részlet a válaszából: […] A biztosított egyéni vállalkozó járulékfizetésikötelezettségével kapcsolatosan a jogszabály úgy rendelkezik, hogy a társadalombiztosításijárulékot, valamint az egyéni járulékokat a vállalkozói kivét, de havi átlagbanlegalább a minimálbér után köteles megfizetni [Tbj-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Tevékenységre jellemző kereset megállapítása

Kérdés: Milyen szankciói lehetnek annak, ha egy társas vállalkozás 2010. évre helytelenül állapította meg a tevékenységre jellemző keresetet? Kell-e foglalkozni a kivétkiegészítéssel, illetve a személyes közreműködőidíj-kiegészítéssel?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozók esetében 2010-től bevezetésre került akivétkiegészítés, személyes közreműködői-díjkiegészítés és a tevékenységrejellemző kereset szabálya, amely meghatározott esetekben a személyijövedelemadó és a járulékalap minimumaként szolgált. A 2010. évi CXXIII....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

GYES-en lévő egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Az éves összesített vállalkozói jövedelem, vagy a számlánkénti összeg lesz-e a járulékalap annak az egyéni vállalkozónak az esetében, aki jelenleg GYES-en van 2 és fél éves gyermekével, de vizsgaelnökként 1-1 napra összesen 7 alkalommal bocsátott ki számlát? A vállalkozó bevételét csökkenti az internet díja, valamint a szakmai könyvek értéke.
Részlet a válaszából: […] Olvasónk nem közölte, hogy választott-e valamilyen különösadózási módot (eva, átalányadózás), ezért válaszunkat minden eshetőséggelszámolva készítettük el. Az egyéni vállalkozó a 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 18.

Egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Van-e valamilyen kockázata vagy jogi akadálya annak, hogy egy egyéni vállalkozó önellenőrizze a 2010. évben bevallott járulékait, és az eredetileg megállapított havi 150 000 forint összegű tevékenységre jellemző keresetet, amely után megállapította és megfizette a járulékokat, a minimálbérnek megfelelő összegre módosítsa?
Részlet a válaszából: […] A módosító rendelkezések szerint (2010. évi CXXIII. tv.) atevékenységre jellemző keresetre vonatkozó szabályok megszűnnek. De a jogalkotóennél is tovább megy, és kimondja az említett törvény 167. §-ában, hogy azadóellenőrzés során a 2010. december 31-én hatályos Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 21.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] A számítás minden szempontból jó, a vonatkozó jogszabálynak teljes egészében megfelel. A Tbj-tv. 29. § (1) bekezdése ugyanis a következőképpen rendelkezik: "A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Részmunkaidős munkaviszonnyal rendelkező kft.-tagok járulékai

Kérdés: Meg kell-e fizetni a minimálbér után a járulékokat azok után a kft.-tagok után, akik rendelkeznek napi 4, illetve 6 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] Az ún. többes jogviszonyú társas vállalkozókjárulékfizetéséről a Tbj-tv. 31. § (4) bekezdése rendelkezik. A hivatkozottszakasz értelmében a heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonnyalrendelkező társas vállalkozó járulékalapja a ténylegesen felvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 20.

Táppénzen lévő társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a járulékalapot abban az esetben, ha egy társas vállalkozó táppénzen volt? A foglalkoztató a minimum-járulékalapot csökkenti a táppénzes napok számára eső járulékalappal (71 500 forint: 30 nap x 5 nap = 11 917 forint), így 59 583 forint lesz a járulékalap, a NYENYI program viszont ebben az esetben hibát jelez, és a fennmaradó naptári napokra számítja az alapot (71 500 forint: 30 nap x 26 nap), így viszont 61 967 forint?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a NYENYI program számítása helyes. A Tbj-tv.28. § (1) bekezdése szerint a minimálbér alapulvételével meghatározott járulékalapalsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amelyalatt a társas vállalkozó táppénzben részesült....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.