Betéti társaság beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Azt az információt kaptuk, hogy meg kell szüntetnie egy napra a tagsági viszonyát egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha nyugdíjba szeretne vonulni. Valóban így van? A beltag jelenleg munkaviszony keretében dolgozik a társaságban, de 2015. november 30-án meglesz a 40 év jogosultsági ideje, és igénybe szeretné venni a nyugellátást. Ebben az esetben a társasági szerződést is módosítani kell a nyugdíjazás napján, tehát arra az egy napra, amikor nem állhat biztosítási jogviszonyban?
Részlet a válaszából: […] Sajnos ezzel a kérdéssel kapcsolatban még mindig sok téves információ hangzik el annak ellenére, hogy az idevágó jogszabály és annak gyakorlati alkalmazása évek óta nem változott. A további félreértések elkerülése érdekében tájékoztatjuk, hogy jelenleg nem fordulhat elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.
Kapcsolódó címkék:  

Mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen formában terjed ki a társadalombiztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre, aki egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik, és nem minden hónapban keletkezik jövedelme?
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági őstermelőt mint önálló biztosítotti kategóriát 2008. január 1-jétől ismeri a társadalombiztosítás. Ettől az időponttól a mezőgazdasági őstermelő abban az esetben biztosított, ha a reá irány­adó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Öregségi nyugdíjas személy megbízási díja

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie annak a saját jogú öregségi nyugdíjas személynek, aki a nyugdíj mellett megbízási jogviszony keretében képviseletet lát el?
Megbízási szerződés alapján foglalkoztatott személynek abban az esetben kell járulékot fizetnie, ha a jogviszonyra tekintettel biztosítottnak minősül. A megbízási szerződéssel vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban személyesen munkát végző személy – a közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – csak abban az esetben biztosított, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát (2015-ben 31 500 forint), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (1050 forint). A járulékalapot képező jövedelem számítása során a megbízási díj igazolt költségekkel, illetve a 10 százalékos költséghányaddal csökkentett részét kell figyelembe venni.
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. Ha a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a nyugdíj folyósításának szünetelését kéri, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 17.

Szociális szövetkezet tagjainak jogviszonya, közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége keletkezik annak a most induló szociális szövetkezetnek, amely 7 fővel alakult, akik közül 2 fő nyugdíjas, 1 fő egyetemista, 2 fő foglalkoztatott, 1 fő ügyvezető igazgató egy másik cégnél heti 36 órás munkaviszonyban, 1 fő pedig egy betéti társaság kisadózó beltagja? Kötelező a minimálbér után járulékot fizetni a tagoknak abban az esetben, ha nem dolgoznak a vállalkozásban és bért sem kapnak? Tagi vagy alkalmazotti jogviszonyban kell bejelenteni a szövetkezet tagjait?
Részlet a válaszából: […] A szociális szövetkezet működésére, tevékenységére vonatkozó legfontosabb szabályokat a Szöv-tv. 14-21. §-ai tartalmazzák. Ezen előírások értelmében a szociális szövetkezetnek – az önkormányzat, továbbá karitatív tevékenységet ellátó közhasznú jogállású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 3.
Kapcsolódó címke:

Iskolaszövetkezet tagjának jogviszonya

Kérdés: Keletkezik-e biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya annak az iskolaszövetkezeti tagnak, akinek a hallgatói jogviszonya megszűnik, de a szövetkezetben a tagsági viszonya továbbra is fennáll annak ellenére, hogy munkát nem végez? Kell ebben az esetben valamilyen járulékot fizetni? Milyen változást hozott a 321/2013. Korm. rendelet a járulékfizetésre vonatkozóan és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a szövetkezet tagjára csak abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha szövetkezet munkájában munkaviszony, megbízási jogviszony vagy vállalkozási jogviszony keretében végez munkát. Ez a főszabály az iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.
Kapcsolódó címke:

Kültag önálló munkavégzése

Kérdés: Végezhet munkát a cég részére egy betéti társaság kültagja, ha számlát állít ki, és máshol nincs munkaviszonya, valamint a társaság sem fizet utána járulékokat? A kültag magánszemélyként megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, akkor az arra irányul, hogy egy bt. – önálló tevékenységére tekintettel adószámmal rendelkező – kültagja végezhet-e munkát a társaságnak.Amennyiben az említett kültag a társasági szerződés alapján nem kötelezett személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 25.
Kapcsolódó címke:

Jutalékfizetés

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kifizetőnek, ha esetenként a minimálbér 30 százalékát meghaladó jutalékban részesít olyan magánszemélyt, aki nem áll az alkalmazásában?
Részlet a válaszából: […] Elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a kifizetésekre milyen jogviszony alapján kerül sor, hiszen valamilyen szerződésnek nyilvánvalóan meg kell alapozni ezeket a kifizetéseket. Megítélésünk szerint megbízási vagy egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 6.
Kapcsolódó címke:

Korhatár előtti ellátásban részesülő tag megbízása

Kérdés: Köthet-e "0" forintos megbízási szerződést kb. egyhetes időtartamra, babaruhák tervezésére a korhatár előtti ellátásban részesülő tagjával egy babaruhagyártással foglalkozó kft.? Az egy hétre jutó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetnie ebben az esetben a magánszemélynek? A tag kisebbségi tulajdonos a társaságban, és nem vezető tisztségviselő.
Részlet a válaszából: […]  A Ptk. 474. §-a értelmében a megbízási szerződés alapján amegbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A 478. § (1) bekezdése szerint amegbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetve a felekközötti viszonyból arra lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Egyetemi előadó közterhei

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési, bevallási, illetve nyilvántartási kötelezettsége van annak az adószámos magánszemélynek, aki heti 40 órás munkaviszony mellett egyetemi előadásokat tart, illetve fordít? Alkalmazható-e ebben az esetben a Tbj-tv. 21. §-a, amely szerint nem képez járulék­alapot a szerzői jogi védelem alá eső díj? Mi a teendő, ha a kifizető külföldi?
Részlet a válaszából: […]  2012. január 1-jétől az Szja-tv. 46. §-a (4) bekezdésénekmódosítása következtében a kifizetőnek adóelőleget kell megállapítania aszámlaadásra kötelezett – ún. adószámos – magánszemély által számlázottbevételből. A Tbj-tv. 4. §-a a) pontjának 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.

Megbízási szerződés alapján fizetett díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékok fizetésére kötelezett az a tolmács, illetve szakértő, aki az általa elvégzett munkáról megbízási szerződés alapján számlát bocsát ki? Kell-e ehót vagy szociális hozzájárulási adót fizetnie a foglalkoztatónak a kifizetett jövedelem után? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a foglalkoztatónak a nyugdíjas ülnökök részére kifizetett jövedelem után?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a kérdésben említett tolmácsok, szakértőkmegbízási szerződés alapján végeznek munkát, és a megbízó megegyezik akifizetővel, akkor a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerintmunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyról, mégpedig egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 29.
1
…
3
4
5
…
8