Találati lista:
101 Nyugdíjas közös képviselő jogállása
Kérdés: Milyen jogviszonyban végezheti tevékenységét egy társasház öregségi nyugdíjas közös képviselője, aki a közös képviselői tevékenység ellentételezéseként nem fizeti meg a havi 26 000 forint összegű közös költséget, tehát ez az összeg lesz a jövedelme? Milyen bizonylatot kell kiállítani a kifizetésről, valamint milyen járulék- és adóvonzata van a társasháznak, illetve a képviselőnek 2007. január 1-jétől, ill. 2007. április 1-jétől? Milyen közterheket kell megfizetni egy saját jogú nyugdíjas részére kifizetett megbízási díj után, amennyiben nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
102 Német állampolgárságú ügyvezető jutalma
Kérdés: A 90 százalékos költséghányad figyelembevételével kell-e elszámolni egy magyar cég német állampolgárságú ügyvezetője részére év végén fizetett jutalmat? Az ügyvezetőnek Németországban teljes munkaidős állása van, évente 3-4 alkalommal jön Magyarországra, és a magyar cégtől tiszteletdíjban részesül. Kell-e utána ehót fizetni Magyarországon, ha Németországban teljes munkaidőben dolgozik, és ott biztosított?
103 Tiszteletdíjban részesülő önkormányzati bizottsági tag ellátásai
Kérdés: Jogosult-e társadalombiztosítási ellátásra egy önkormányzati bizottság választott külsős tagja (nem képviselő), aki havonta bruttó 51 150 forint tiszteletdíjban részesül, tehát javadalmazása nem éri el a minimálbért, és egyéb jövedelemmel nem rendelkezik? A tiszteletdíjból a 8,5 százalék nyugdíjjárulék, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulék és az szja-előleg levonásra kerül, valamint a foglalkoztató megfizeti a társadalombiztosítási járulékot és a tételes eho-t is.
104 Ügyvezető díjazásának eho-ja
Kérdés: Helyesen gondolja-e a gazdasági társaság, hogy amennyiben a minimálbér 30 százalékát meghaladó díjazást fizet az ügyvezetőnek, akkor csak a tételes egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a tagi jogviszony alapján, ugyanakkor, ha ezen összeg a minimálbér 30 százaléka alatt lesz, a tételes eho mellett a százalékos egészségügyi hozzájárulást is szükséges megfizetni?
105 Középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató beltag közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagja után, ha középfokú oktatási intézmény nappali tagozatára jár?
106 Betéti társaság beltagjának közterhei
Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási jogviszonyát annak a beltagnak, aki rendelkezik egy heti 30 órás munkaviszonnyal, ahol a havi bruttó munkabére 200 ezer forint? Melyik jogviszonyában kell közterheket fizetnie, és milyen összegben?
107 Rokkantnyugdíjas ügyvezető nyugdíja
Kérdés: Veszélybe kerül-e a nyugdíja annak a rokkantsági nyugdíjas kft.-tulajdonosnak, aki cége ügyvezetését megbízási szerződés alapján látja el?
108 Német állampolgárságú ügyvezető bejelentése
Kérdés: Egy társaság német, de Németországban nem az általános szabályok szerint biztosított, tehát E 101-es igazolással nem rendelkező ügyvezetője, mint vezető tisztségviselő részére a taggyűlés meghatározott összegű tiszteletdíjat hagyott jóvá, melyhez kapcsolódóan minden járulékot megfizetett. A kifizetés napjával a bejelentés, a kifizetést követő napon pedig a kijelentés megtörtént. Hogyan kell szerepeltetni ezt a havi bevallásban, illetve a NYENYI-jelentésben, melyikben milyen időszakot kell feltüntetni? Milyen ellátásban részesülhet ez a német személy, aki Magyarországon évente 10-12 napot tartózkodik?
109 Ügyvezető adómentes juttatásai
Kérdés: Melyek azok az adómentes juttatások, amelyeket egy társaság a tagi jogviszonyban ügyvezetőként működő tagja részére is ugyanolyan feltételekkel nyújthat, mint a munkavállalója részére?
110 Őstermelői tevékenységet folytató vállalkozó járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek az alábbi esetekben: – nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő; – nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, aki egyben 7 millió forint éves bevételi határ alatti őstermelő? Kell-e vállalkozóként járulékot fizetni az előbbi két esetben, ha a vállalkozó őstermelőként biztosított lesz, és a vállalkozásában nem vesz fel jövedelmet?
