159 cikk rendezése:
1. cikk / 159 Önkormányzati képviselő társas vállalkozása
Kérdés: Kötelezett járulékfizetésre a társas vállalkozásában egy minimálbérnél magasabb díjazással rendelkező nem nyugdíjas önkormányzati képviselő, aki a cégben díjazásban nem részesül, az ügyvezetői teendőket ingyenesen látja el?
2. cikk / 159 Kft. tagjainak járulékai
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. két tulajdonos-ügyvezetőjének, akik megbízási jogviszonyban látják el a tevékenységüket „0” forint megbízási díjért? Közülük az egyik heti 36 órát elérő munkaviszonyban áll egy másik cégnél, a másik pedig választott tisztségviselő egy alapítványban, ahol biztosítottnak minősül.
3. cikk / 159 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
4. cikk / 159 CSED két jogviszony esetén
Kérdés: Kaphat két helyről CSED-et egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló, akinek választott tisztségviselői díjazása egy másik cégnél meghaladja a mindenkori minimálbér 30 százalékát, 2024. január 31-ig a havi tiszteletdíja 195.000 forint volt, a február 1. és március 12. közötti időszakra lemondott a díjazásról, 2024. március 13-tól pedig CSED-en lesz? Az a vállalkozás, ahol a választott tisztségviselői jogviszony áll fenn, 2024. március 1-jétől társadalombiztosítási kifizetőhely. Ebben az esetben a kifizetőhelynek kell számfejtenie és fizetnie a CSED-et, vagy csak adatokat kell továbbítania a főállású munkahelyre?
5. cikk / 159 Munkaidő módosításának hatása a nyugdíjazásra
Kérdés: Milyen hátrányt jelent majd a nyugdíjazáskor, ha egy kisgyermekes édesanya él az Mt. adta lehetőséggel, és kéri a munkáltatóját, hogy a napi munkaidejét 8 óráról 6 órára módosítsa?
6. cikk / 159 Többes jogviszonyú őstermelő járulékfizetése
Kérdés: Beszámításra kerül az őstermelőként vállalt járulékfizetés a nyugellátás számítása során abban az esetben, ha az érintett rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is, ahol a minimálbér arányos részének megfelelő összegű munkabért kap?
7. cikk / 159 Részmunkaidős munkavállaló nyugdíja
Kérdés:
Milyen hátránnyal jár a nyugdíjra nézve, ha egy munkavállaló nem teljes munkaidőben, hanem pl. napi 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
8. cikk / 159 Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Biztosítási kötelezettséget keletkeztet egy választott tisztségviselő havi 70.000 forint összegű rendszeres tiszteletdíja a 31 napos hónapokon, tekintettel arra, hogy ilyenkor az egy napra jutó összeg (70.000/31 = 2258 forint) nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, azaz a 2320 forintot?
9. cikk / 159 Öregségi nyugdíjban részesülő polgármester kereseti korlátja
Kérdés: Van valamilyen korlát egy társadalmi megbízatású polgármester részére választott tisztségviselőként kifizetett díjazásra vonatkozóan abban az esetben, ha öregségi nyugdíjban részesül?
10. cikk / 159 Külföldről kapott tiszteletdíj közterhei
Kérdés: Keletkezik Magyarországon járulékfizetési, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egy magyarországi munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgár Magyarországgal szociális biztonsági egyezménnyel nem bíró, nem EGT-tagállambeli társaságból kapott igazgatótanácsi térítése után, amennyiben a magánszemély az igazgatótanácsi térítést megalapozó tevékenységet Magyarországon végzi, illetve ha a tevékenységet külföldön végzi?
