Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze

Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] Baleseti ellátás az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. Üzemi baleset az, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben, illetve munkába vagy onnan hazamenet éri. Nem üzemi baleset a kizárólag a sérült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Baleseti táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat.A túlóra nem rendszeres jövedelem, napi összegét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Balesetitáppénz-igény elutasítása

Kérdés: Jogosan utasították-e el a baleseti táppénz iránti kérelmét annak a dolgozónak, aki egy vállalati sportnapon elszenvedett baleset miatt hosszú betegállományba kényszerült, és orvosai véleménye szerint eredeti munkakörében való foglalkoztatása nem javasolt? A dolgozó felettesei rábeszélésére, "önként" vett részt a rendezvényen. Jogosult-e valamilyen ellátásra?
Részlet a válaszából: […] Többek között az üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Nem tekinthető üzemi balesetnek az a baleset, amely a dolgozót sport- és kulturális rendezvény közben, de nem a munkájával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Baleseti táppénz meghosszabbítása

Kérdés: Egy dolgozó 2002 szeptemberében történt üzemi balesetéből kifolyólag, az OOSZI hosszabbítása után 2004. február 29-ig részesült táppénzben. 2004. március 1-jétől március 20-ig fizetett szabadságát vette igénybe, 2004. március 21-étől március 25-ig dolgozott, majd az üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen állományba került. Mennyi időre kaphat táppénzt, illetve kell-e újra az OOSZI véleménye?
Részlet a válaszából: […] A biztosított részére baleseti táppénz egy évig jár. A baleseti táppénzre jogosultság időtartamának megállapításánál azonban figyelembe kell venni a baleseti táppénzre jogosultság első napját közvetlenül megelőző egy éven belüli baleseti táppénz folyósításának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Betegszabadság napjainak megállapítása

Kérdés: 3 vagy 6 nap betegszabadságot kell-e a munkavállaló részére elszámolni abban az esetben, ha hetente csak 2 napot (hétfő-kedd) dolgozik, és hétfőtől hétfőig beteg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. megállapítása szerint a munkavállalónak naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár. A betegszabadság a szabadság egy speciális fajtája, de valójában nem a pihenőidejét tölti a munkavállaló, hanem keresőképtelen beteg. (Ha a munkavállaló üzemi baleset vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Betegszabadság napjainak elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadság napjait elszámolni annak a munkavállalónak az esetében, aki 2003. október 1-jétől október 29-ig állt a munkáltató alkalmazásában, és ez alatt az időszak alatt 2003. október 13-tól 26-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozása értelmében a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmének naptári napi összegével. [Eb-tv. 55. § (6) bek.]Az összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Baleseti táppénz

Kérdés: Üzemi baleset esetén az orvos először csak "4"-es kódot írhat-e a táppénzes igazolásra, majd a munkáltató tájékoztatása után módosíthatja, ha szükséges, "1"-es kóddá. Mit kell táppénzalapnak figyelembe venni, és milyen mértékű ellátást kell a munkavállaló részére fizetni, ha az üzemi baleset kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe? Kell-e a munkáltatónak táppénz-hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] A módosított 102/1995. Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén, amíg a baleset üzemiségének a tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg, a keresőképtelenség jellegét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
1
20
21
22
24