Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Betegszabadság napjainak megállapítása

Kérdés: 3 vagy 6 nap betegszabadságot kell-e a munkavállaló részére elszámolni abban az esetben, ha hetente csak 2 napot (hétfő-kedd) dolgozik, és hétfőtől hétfőig beteg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. megállapítása szerint a munkavállalónak naptári évenként 15 munkanap betegszabadság jár. A betegszabadság a szabadság egy speciális fajtája, de valójában nem a pihenőidejét tölti a munkavállaló, hanem keresőképtelen beteg. (Ha a munkavállaló üzemi baleset vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Betegszabadság napjainak elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadság napjait elszámolni annak a munkavállalónak az esetében, aki 2003. október 1-jétől október 29-ig állt a munkáltató alkalmazásában, és ez alatt az időszak alatt 2003. október 13-tól 26-ig keresőképtelen állományban volt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozása értelmében a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért kifizetett, egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelmének naptári napi összegével. [Eb-tv. 55. § (6) bek.]Az összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Baleseti táppénz

Kérdés: Üzemi baleset esetén az orvos először csak "4"-es kódot írhat-e a táppénzes igazolásra, majd a munkáltató tájékoztatása után módosíthatja, ha szükséges, "1"-es kóddá. Mit kell táppénzalapnak figyelembe venni, és milyen mértékű ellátást kell a munkavállaló részére fizetni, ha az üzemi baleset kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe? Kell-e a munkáltatónak táppénz-hozzájárulást fizetni?
Részlet a válaszából: […] A módosított 102/1995. Korm. rendelet 12. §-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében az üzemi baleset miatti keresőképtelenség esetén, amíg a baleset üzemiségének a tényét a táppénzfolyósító szerv határozattal nem állapítja meg, a keresőképtelenség jellegét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Felmondás szülés után

Kérdés: Egy betéti társaság munkavállalója jelenleg táppénzen van, 2004. januárra várható a szülése. A dolgozó a szülés után 6-12 hónappal munkába szeretne állni. Köteles-e a bt. visszavenni, és mennyi időre? Amennyiben igen, mennyi szabadságot kell elszámolni az eltelt 6-12 hónap után. Mikortól szüntethető meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A rendes szabadságra való jogosultsághoz munkaviszony fennállása, annak keretében általában munka teljesítése szükséges. Rendes szabadság jár azonban nemcsak a munkaviszony keretében munkában töltött időre, hanem egyes munkában nem töltött, az Mt. 130. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] A 15 munkanap betegszabadság a vonatkozó munkajogi szabályok szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – illeti meg [Mt. 137....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót a betegsége miatt a keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után

Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
Részlet a válaszából: […] A biztosított a 2003. január 24-én kezdődő keresőképtelensége esetén a betegszabadság lejártát követően egy évig jogosult táppénzre. (Nem előzmény a baleseti táppénz folyósításának az időtartama.) Mivel nincs a dolgozónak az Eb-tv. 48. § (2)–(3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
1
19
20
21
22