Felmondás szülés után

Kérdés: Egy betéti társaság munkavállalója jelenleg táppénzen van, 2004. januárra várható a szülése. A dolgozó a szülés után 6-12 hónappal munkába szeretne állni. Köteles-e a bt. visszavenni, és mennyi időre? Amennyiben igen, mennyi szabadságot kell elszámolni az eltelt 6-12 hónap után. Mikortól szüntethető meg a munkaviszony?
Részlet a válaszából: […] A rendes szabadságra való jogosultsághoz munkaviszony fennállása, annak keretében általában munka teljesítése szükséges. Rendes szabadság jár azonban nemcsak a munkaviszony keretében munkában töltött időre, hanem egyes munkában nem töltött, az Mt. 130. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] A 15 munkanap betegszabadság a vonatkozó munkajogi szabályok szerint a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – illeti meg [Mt. 137....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Óradíjas nyugdíjas munkavállalók szabadsága, betegszabadsága

Kérdés: Óradíjas nyugdíjas munkavállalók egyenlőtlen munkaidőben felváltva – egyik héten két napot, másik héten három napot – dolgoznak, napi 12 órás munkaidőben. Amennyiben orvosi igazolás alapján betegállományba kerülnek, mely napokat kell betegszabadságként elszámolni, ha az igazolás hétfőtől péntekig szól? A nem munkával töltött pihenőnapokra a dolgozó kezdeményezésére kiadható-e szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót a betegsége miatt a keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári évenként 15 munkanap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után

Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
Részlet a válaszából: […] A biztosított a 2003. január 24-én kezdődő keresőképtelensége esetén a betegszabadság lejártát követően egy évig jogosult táppénzre. (Nem előzmény a baleseti táppénz folyósításának az időtartama.) Mivel nincs a dolgozónak az Eb-tv. 48. § (2)–(3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Kórházi kezelés költségei

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a munkáltatónak a biztosítási jogviszony megszűnését követő egy hónap múlva kezdődő féléves kórházi kezelés költségét abban az esetben, ha a beteg nem kapott táppénzt, és hozzátartozója sem jelentette be eltartottként az OEP-nél?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a munkáltató fizetési kötelezettsége mi alapján merült fel, egyáltalán hogyan került szóba. Éppen ezért a problémára csak általánosságban tudunk válaszolni, megnevezve azt az egyetlen esetet, amikor a foglalkoztatónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Munkáltatói teendők üzemi baleset esetén

Kérdés: Mik a munkáltató teendői üzemi baleset esetén, illetve kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a baleseti táppénz után?
Részlet a válaszából: […] A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést – ideértve a fokozott expozíciós eseteket – be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.A bejelentést munkabaleset esetén – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a munkáltató, foglalkozási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.

Baleseti táppénz alapjának számítása

Kérdés: Kell-e visszamenőleg balesetitáppénz-különbözetet folyósítani a dolgozó részére, ha az ellátás folyósítását követően a részére jutalom, illetve 13. havi munkabér kifizetésére került sor? Mit kell érteni a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehető időszakon?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénzre – ha eltérő rendelkezés nincs – a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, így az Eb-tv. 47. §-ában foglaltakat is. Tehát az utólagosan kifizetett nem rendszeres jövedelmek után akkor lehet a balesetitáppénz-különbözetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadságot elszámolni egy 48 órás munkarendben foglalkoztatott munkavállaló betegsége esetén? Az első héten a munkarend szerinti napokat kell figyelembe venni, majd az azt követő héten kell az 5+2 rendszert alkalmazni, vagy a betegszabadság ideje alatt mindvégig az 5+2-t, ugyanis a munkaidő beosztása alapján heti kettőnél több pihenőnap van.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A betegszabadság a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként megillető szabadság. A betegszabadság jogintézményének bevezetésével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. R. 33. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe sem az átlagkereset, sem a távolléti díj összege – kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat –, sem az az időtartam, amelyre azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: Az öregségi nyugdíjban részesülő, munkaviszonyban álló biztosított 2002. december 28-án üzemi balesetet szenvedett, és keresőképtelenné vált. Figyelembe vehető-e a baleseti táppénz összegének megállapításánál a 2002. július 1-jétől december 31-ig tartó időszakban végzett munka alapján 2002. november havi munkabérrel kifizetett, 29 500 forint összegű prémium?
Részlet a válaszából: […] A saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.A baleseti táppénzének az összegét az általános rendelkezések szerint kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy jövedelemként azt az összeget lehet figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
21
22
23
24