Találati lista:
31. cikk / 62 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
32. cikk / 62 Adósság letiltása a családi pótlékból
Kérdés: Van-e törvényes lehetősége letiltani az adóhatóságnak vagy bármilyen egyéb hatóságnak az adósság összegét a családi pótlékból?
33. cikk / 62 Végelszámolás alatt álló munkáltató GYED-en lévő alkalmazottainak szabadsága
Kérdés: Milyen időszakra kell kifizetni a felhalmozódott szabadságot azoknak a GYED-en lévő kismamáknak a részére, akiknek a foglalkoztatója jelenleg végelszámolás alatt áll, és amely előreláthatólag a GYED lejárta előtt lezajlik?
34. cikk / 62 Végelszámolás alatt álló társaság GYED-en lévő alkalmazottai
Kérdés: Mi a teendője a végelszámolónak abban az esetben, ha a végelszámolás alatt álló társaságnak két GYED-en lévő alkalmazottja van? Védi-e őket továbbra is a felmondási tilalom, meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyukat közös megegyezéssel? Ki kell-e fizetni az ellátás idejére járó szabadság teljes összegét, vagy csak az időarányos részt a végelszámolás befejezéséig?
35. cikk / 62 Szabadság visszavonása
Kérdés: A többletszabadság visszavonásakor van-e mód a bruttó módon történő elszámolásra, azaz a járandóság terhére levonni a szabadság bruttó összegét? Ha erre nincs mód, a munkabér-levonás szabályai szerint mit kell levonni, a szabadság idejére járó bruttó bért, vagy annak számított nettó tartalmát?
36. cikk / 62 Keresetkiegészítés és 13. havi illetmény osztószáma
Kérdés: Mennyi az osztószáma a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak részére 2008 évre járó keresetkiegészítés, mint nem rendszeres jövedelem, első és második részének? Mennyi az osztószáma a 2007. évre és a 2008. évre járó 13. havi illetmény éves elszámolásának?
37. cikk / 62 Jogtalanul igénybe vett egészségpénztári szolgáltatás
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az egészségpénztár utóbb jogosulatlanul igénybe vett szolgáltatásnak minősítette az egészségpénztári kártyával vásárolt termék (szemüveg) árát? Egy tájékoztatás szerint, ha nem történik meg a visszafizetés, akkor az adófizetés mellett 11 százalékos eho is terheli az igénybevevőt.
38. cikk / 62 Szabadság megállapítása
Kérdés: Vonatkozik-e a kismamákra is a szabadság kiadásának szigorítása, azaz a szabadságot abban az évben kell kiadni, amikor esedékes? Úgy értesültünk, hogy a GYED és GYES idejére járó fizetés nélküli szabadság kiadása előtt előbb az éves rendes szabadságot (szülési szabadság, ill. GYED első évére járó szabadságot) kell kiadni. Igaz ez? A gyakorlat szerint eddig a munkába állás előtt adtuk a szabadságot. Öregségi nyugdíjba vonulónak is arányosan jár-e az éves szabadsága a munkaviszonyának megszűnéséig, vagy jár neki a teljes éves szabadság, illetve vissza kell-e vonni, ha többet használt fel? Mi történik, ha a nyugdíjas mégis tovább dolgozik?
39. cikk / 62 Eho-többlet visszaigénylése
Kérdés: Visszakérhet-e a magánszemély 104 ezer forint ehót a 2008. május 20-ig beküldendő 0753-as személyijövedelemadó-bevallásban, vagy a munkaadónak kell visszafizetnie abban a hónapban, amikor meghaladja a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt abban az esetben, ha a 2006. évi 4050 ezer forint összegű osztalékot 2007 májusában fizetik ki a részére, és a 2007. évi bér után megfizetett 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék, valamint a 2006. évi osztalék után megfizetett eho együttes összege 554 ezer forint? Kell-e szerepeltetnie ezt az összeget a munkáltatónak a 0708-as bevallásban?
40. cikk / 62 Járulékfizetési felső határ
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a GYES-ből és az a melletti munkaviszonyban kifizetett munkabérből levont nyugdíjjárulék összege meghaladja az éves járulékfizetési felső határra számított összeget?
