59 cikk rendezése:
21. cikk / 59 Túlvett szabadság
Kérdés: Továbbra is igaz, hogy a munkáltató nem vonhatja le a túlvett szabadságra járó bért abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor kiderül, hogy több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna? Használható ebben az esetben az Mt. 121. §-ának (1) bekezdése, 95. §-ának (5) bekezdése, 155. §-ának (4) bekezdése, 156. §-ának (2) és (4) bekezdései, valamint a 161. §-ának (2) bekezdése?
22. cikk / 59 Járulék utólagos behajtása
Kérdés: Behajtható egy kft.-n a 2005-2006-os évekre vonatkozóan az akkori ügyvezető elmaradt nyugdíjjáruléka?
23. cikk / 59 Túlvett szabadság visszavonása
Kérdés: Visszavonhatja 2012. július 1. után a munkáltató a munkavállaló által túlvett szabadságot, vagy le kell mondania a szabadság idejére kifizetett távolléti díjról?
24. cikk / 59 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
25. cikk / 59 Végrehajtási átvezetés
Kérdés: Milyen jogszabály jogosítja fel az adóhatóságot arra, hogy kérés nélkül az adófolyószámla egyik adóneméről átvezeti a többletet egy másik adónemre, ezzel teljesen felborítva a folyószámla-egyenlegeket?
26. cikk / 59 Jogalap nélküli ellátás visszafizetése elhunyt személy esetében
Kérdés: Jogosan kéri-e vissza a jogalap nélkül kiutalt ellátást az örököstől a Magyar Államkincstár abban az esetben, ha a fogyatékossági támogatásban részesült édesanyja meghalt, de nem volt hagyatéki tárgyalás, mert nem hagyott semmit a gyermekére?
27. cikk / 59 Túlfolyósított ellátás visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.
28. cikk / 59 Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa
Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
29. cikk / 59 Adósság letiltása a családi pótlékból
Kérdés: Van-e törvényes lehetősége letiltani az adóhatóságnak vagy bármilyen egyéb hatóságnak az adósság összegét a családi pótlékból?
30. cikk / 59 Végelszámolás alatt álló munkáltató GYED-en lévő alkalmazottainak szabadsága
Kérdés: Milyen időszakra kell kifizetni a felhalmozódott szabadságot azoknak a GYED-en lévő kismamáknak a részére, akiknek a foglalkoztatója jelenleg végelszámolás alatt áll, és amely előreláthatólag a GYED lejárta előtt lezajlik?
