Találati lista:
21. cikk / 62 Jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátás
Kérdés: Van valamilyen összeghatár, amely alatt a társadalombiztosítási kifizetőhelynek nem kell visszavonnia az általa jogalap nélkül folyósított társadalombiztosítási ellátást? Meg kell téríttetni a munkavállalóval a 90 napon belüli túlfizetés összegét, ha az nem haladja meg az 1000 forintot? Milyen elszámolási kötelezettsége van a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ha a jogalap nélküli kifizetés 90 napon belüli, és a 90 napon túli összesített összege sem éri el az 1000 forintot?
22. cikk / 62 Szolgálati idő elismerése
Kérdés: Mit kell tennie a szolgálati idő elismerése érdekében annak a magánszemélynek, aki nyugdíjba szeretne menni, de az 1995. július 17-től 1997. december 22-ig tartó egyéni vállalkozói időszakát nem ismerik el szolgálati időnek, mert a határozat szerint tartozása van. A magánszemély rendelkezik egy határozattal, amely szerint a folyószámláján fennálló 1999. január 31-ig keletkezett 1983 forint egészségbiztosításijárulék-, 2628 forint nyugdíjjárulék- és 1671 forint késedelmipótlék-tartozását 1999. február 1-jével elengedik, és ez az időszak szolgálati időként figyelembe vehető. A későbbiekben túlfizetés címén 1999. szeptember 16-án 4531 forintot visszakapott.
23. cikk / 62 Kisadózó adatközlésének önellenőrzése
Kérdés: Hogyan és milyen nyomtatványon lehet a különbözetet önellenőrzéssel rendezni egy kft. főfoglalkozású társas vállalkozónak minősülő ügyvezető tagja esetében, aki minimumjárulék-fizetésre kötelezett, és emellett kisadózó egyéni vállalkozóként havi 50 ezer forint tételes adót fizetett a nem főállású kisadózót terhelő 25 ezer forint helyett?
24. cikk / 62 Túlvett szabadság
Kérdés: Továbbra is igaz, hogy a munkáltató nem vonhatja le a túlvett szabadságra járó bért abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor kiderül, hogy több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna? Használható ebben az esetben az Mt. 121. §-ának (1) bekezdése, 95. §-ának (5) bekezdése, 155. §-ának (4) bekezdése, 156. §-ának (2) és (4) bekezdései, valamint a 161. §-ának (2) bekezdése?
25. cikk / 62 Járulék utólagos behajtása
Kérdés: Behajtható egy kft.-n a 2005-2006-os évekre vonatkozóan az akkori ügyvezető elmaradt nyugdíjjáruléka?
26. cikk / 62 Túlvett szabadság visszavonása
Kérdés: Visszavonhatja 2012. július 1. után a munkáltató a munkavállaló által túlvett szabadságot, vagy le kell mondania a szabadság idejére kifizetett távolléti díjról?
27. cikk / 62 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
28. cikk / 62 Végrehajtási átvezetés
Kérdés: Milyen jogszabály jogosítja fel az adóhatóságot arra, hogy kérés nélkül az adófolyószámla egyik adóneméről átvezeti a többletet egy másik adónemre, ezzel teljesen felborítva a folyószámla-egyenlegeket?
29. cikk / 62 Jogalap nélküli ellátás visszafizetése elhunyt személy esetében
Kérdés: Jogosan kéri-e vissza a jogalap nélkül kiutalt ellátást az örököstől a Magyar Államkincstár abban az esetben, ha a fogyatékossági támogatásban részesült édesanyja meghalt, de nem volt hagyatéki tárgyalás, mert nem hagyott semmit a gyermekére?
30. cikk / 62 Túlfolyósított ellátás visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője annak a nyugdíjas személynek, aki családi pótlék túlfolyósítása miatt méltányossági kérelmet nyújtott be a Magyar Államkincstárhoz annak érdekében, hogy tekintsenek el a visszafizetéstől, de azt a választ kapta, hogy az egyik feltétel, nevezetesen az adók módjára való behajtás lehetősége nem teljesül? Ez a válasz kb. 4 hónapja érkezett, azóta nem történt semmi.
