Munkaviszony megszűnése munkaidőkeret lejárta előtt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a 4 hónapos munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállaló jogviszonya a munkaidőkeret lejárta előtt, a 3. hónap végén megszűnik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján a munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. Ennek tartama az általános munkarendhez igazodik, gyakorlati haszna pedig abban manifesztálódik, hogy a napi munkaidő egyenlőtlenül is beosztható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Hogyan kell elszámolni annak a munkavállalónak a szabadságát, aki heti 4, nyolcórás munkanapot, azaz hetente 32 órát dolgozik? Helyesen jár el a munkáltató, ha ebben az esetben órában tartja nyilván a szabadságot? Az éves szabadság órában számított mértéke megállapítható oly módon, hogy az éves szabadságnapok számát szorozza 6,4 órával, és amikor a dolgozó kivesz 8 munkaóra szabadságot, akkor az éves keretösszeget 8 munkaórával kell csökkenteni, tehát olyan, mintha 1,25 nap szabadságot vett volna ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkavállalót megillető alap- és pótszabadság mértékét munkanapban állapítja meg. A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére ugyanannyi munkanap szabadságot kell megállapítani, mintha teljes munkaidőben foglalkoztatnák. A megállapításra kerülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Munkaidő készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Készenléti jellegű munkakörben van mód egy telepőr napi 9 órás részmunkaidőben történő foglalkoztatására úgy, hogy a minimálbér arányos részében (161 000/12×9), 120 750 forint alapbérben állapodnak meg a felek? A munkáltatónál 6 havi munkaidőkeretben, rendes beosztás szerint 14 és 24 órára vannak beosztva a dolgozók úgy, hogy egy nap munkavégzést követően két pihenőnap következik. A havi 2008-as járulékbevalláson részmunkaidősként kizárólag az 1-39 órában foglalkoztatottakat lehet jelenteni, a heti 45 órás munkavállalót csak főállásúnak fogadja el, mivel ez több mint 40 óra. A 20T1041-es bejelentésen a heti 45 órát tüntette fel a munkáltató. Részmunkaidő vagy teljes munkaidő a helyes ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel összefüggésben szükséges kitérni arra, mely esetekben lehet a munkakör készenléti jellegét megállapítani.Az Mt. munka- és pihenőidő-szabályai körében található fogalom meghatározása szerint akkor készenléti jellegű a munkakör, ha– a munkavállaló a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Kisadózói jogállás ausztriai munkaviszony esetén

Kérdés: Figyelembe vehető az Ausztriában létesített munkaviszony a kisadózói jogállás meghatározásánál? Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha Ausztriában létesít teljes munkaidős munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-ának 8. alpontja határozza meg azokat a helyzeteket, amikor a kisadózó nem minősül főállásúnak. E felsorolásból jelen esetben két pontot kell kiemelni.A jogszabályi hely a) pontja szerint nem főállású az a kisadózó, aki legalább heti 36 órás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Kiküldött részmunkaidős munkavállaló járulékalapja

Kérdés: A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazása során részarányosan csökken a havi névleges járulékalap (KSH-adatok szerint 362 600 forint), vagy teljes összeggel kell számolni abban az esetben, ha a kiküldött dolgozó csak részmunka-időben, heti 20 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében, amennyiben nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, járulékalapként–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Kedvezményezett foglalkoztatott

Kérdés: Figyelembe vehetők a Kiva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál kedvezményezett foglalkoztatottként a 2011. évi CLVI. tv.-ben foglalt adókedvezményre jogosultak, akik után már 2018. december 31-e előtt is érvényesítésre került adókedvezmény? Amennyiben jogosult a munkáltató ezen kisvállalati adókedvezményre, úgy a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén szükséges a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény arányosítása?
Részlet a válaszából: […] A Kiva-tv. értelmében a 2018. december 31-ig hatályos kedvezményezett foglalkoztatott fogalma és a hozzá kapcsolódó kedvezményezett foglalkoztatott munkabére után érvényesíthető kedvezmények egy része a Szocho-tv. átmeneti rendelkezésére tekintettel valóban 2020-ban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Egyéni cég tagja

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 4. alpontja értelmében az egyéni cég tagja társas vállalkozónak minősül. A biztosított társas vállalkozót pedig – amennyiben nem nappali tagozatos diák, illetve nem rendelkezik heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal – havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Minimálbér, garantált bérminimum

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet úgy határozza meg a garantált bérminimum feltételét, hogy a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Nettó munkabér

Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a 61/2020. Korm. rendelet szabályozása szerint, ha egy vendéglátással foglalkozó cég munkavállalóinak bruttó bére változatlan, akkor magasabb összegű nettó munkabérre jogosult az egyéni járulékok csökkenése miatt?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezések alapvető célja, hogy a járványra tekintettel bekövetkező, csökkentett összegű bérfizetés, illetve a teljes munkaidő helyett részmunkaidőben történő foglalkoztatás okozta bércsökkenés hatását tompítsa.Abban az esetben, ha az érintett vállalkozás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 28.

Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett

Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó abban az esetben mentesül a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól a munkaviszonyára tekintettel, amennyiben ebben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.A fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés időtartama alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.
1
6
7
8
38