Találati lista:
71. cikk / 382 Kedvezményezett foglalkoztatott
Kérdés: Figyelembe vehetők a Kiva-tv. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál kedvezményezett foglalkoztatottként a 2011. évi CLVI. tv.-ben foglalt adókedvezményre jogosultak, akik után már 2018. december 31-e előtt is érvényesítésre került adókedvezmény? Amennyiben jogosult a munkáltató ezen kisvállalati adókedvezményre, úgy a részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén szükséges a kedvezményezett foglalkoztatottak után érvényesíthető kedvezmény arányosítása?
72. cikk / 382 Egyéni cég tagja
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy egyéni cég tagjának abban az esetben, ha eddig teljes munkaidős munkaviszonyban állt, de a bértámogatás kapcsán munkaideje heti 30 órára csökkent? Megteheti, hogy a cégben is csak napi 1-2 órában végezzen munkát ennek megfelelő díjazásért?
73. cikk / 382 Minimálbér, garantált bérminimum
Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alkalmazandó egy általános irodai adminisztrátor munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után abban az esetben, ha a munkavállaló semmilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, csak az általános iskolát fejezte be? A minimálbér vagy a garantált bérminimum 30 százaléka alapján kell megfizetni a járulékokat 2020. július 1. után egy részmunkaidőben foglalkoztatott mérlegképes könyvelő munkavállaló után, aki egy másik cégben heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel a garantált bérminimumot kapja? A munkavállaló részmunkaideje nem éri el a teljes munkaidő 30 százalékát. A dolgozó munkabéréből kell levonni a többletjárulékot abban az esetben, ha az egyébként nem éri el a minimumként meghatározott összeget az alacsony munkaidő miatt, vagy ez a munkáltató kötelezettsége?
74. cikk / 382 Nettó munkabér
Kérdés: Helyesen értelmezi a munkáltató, hogy a 61/2020. Korm. rendelet szabályozása szerint, ha egy vendéglátással foglalkozó cég munkavállalóinak bruttó bére változatlan, akkor magasabb összegű nettó munkabérre jogosult az egyéni járulékok csökkenése miatt?
75. cikk / 382 Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
76. cikk / 382 Nappali tagozatos egyetemi hallgató alkalmazása
Kérdés: Alkalmazható teljes munkaidőben egy nappali tagozatos egyetemi hallgató? Vonatkozik-e rá valamilyen speciális járulékfizetési szabály?
77. cikk / 382 Alkalmazási jogviszony idényjellegű tevékenység esetén
Kérdés: Milyen jogviszonyban alkalmazhatja egy virághagymát értékesítő kft. a csomagolást végző munkavállalókat abban az esetben, ha a hagymák nagy része Hollandiából érkezik kamionban, a kicsomagolást pedig a cég maga végzi saját gépei-vel és dolgozóival?
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
A munka döntően a tavaszi és az őszi időszakra esik, és a kamion beérkezésétől függ, hogy pontosan mely napokon kell a csomagolást elvégezni. Alkalmi munkavállalóként nem tudja foglalkoztatni a dolgozókat a cég, mert az idényben nem tudnák betartani az időbeli korlátokat, a mezőgazdasági idénymunka pedig a vállalkozás tudomása szerint csak akkor alkalmazható, ha saját termény csomagolása történik. Sajnos a határozott idejű munkaviszony sem megoldható, hiszen az év folyamán több alkalommal is szükség van a dolgozók munkájára, a határozatlan idejű munkaviszony viszont indokolatlan hátrányt jelentene a munkáltatónak, tekintettel arra, hogy az év egy részében egyáltalán nincs munka.
78. cikk / 382 Többes jogviszonyú kft.-tulajdonos
Kérdés: Mentesülhet továbbra is a minimumjárulékok megfizetése alól egy kft. tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha jelenleg teljes munkaidős munkaviszonyban állóként biztosított, illetve nem főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 25 000 forintos tételes adót, de 2020. március 1-jétől a munkaviszonyában csak napi 4 órát fog dolgozni, és főállású kisadózó egyéni vállalkozóként fizetné meg az 50 ezer forintos havi tételes adót?
79. cikk / 382 Ellátások külföldi előzmény esetén
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol – tudomása szerint – be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.
80. cikk / 382 GYED összegének felülvizsgálata
Kérdés: Mely biztosítottak számíthatnak a korábban megállapított, az előző évben már folyósított minimálbér kétszerese alapulvételével megállapított gyermekgondozási díj havi összegének éves felülvizsgálatára? Milyen szempontokra figyelemmel történik, és milyen formában értesül erről a jogosult?
