Munkaidő beosztása magasabb napi munkaidő esetén vagyonvédelmi cégnél

Kérdés: Foglalkoztathat két munkavállalót egy vagyonvédelmi feladatokat ellátó cég törvényesen olyan módon, hogy ugyanazon az őrzési területen az egyik héten hétfőtől vasárnapig az egyik, a másik héten a másik dolgozó látja el a feladatokat 16.00 órától másnap reggel 7.30-ig, azaz napi 15,5 órás munkaidőben? Hogyan kell helyesen nyilvántartani a munkavállaló munkaidejét, tekintettel arra, hogy több helyen olvasható, hogy a jelenléti ív nem megfelelő erre a célra?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a vállalt őrzési feladatokat mindennap 15,5 órában kell ellátni két munkavállalóval, akkor heti szinten 7x15,5 óra munkaidőalapot kell a két munkavállaló között – a kérdés szerinti tervezett beosztás szerint – egyenlő mértékben megosztani. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Képesítéssel nem rendelkező egyéni vállalkozó közterheinek alapja

Kérdés: A minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell megfizetni a minimumjárulékokat egy fodrászatot üzemeltető egyéni vállalkozó esetében, akinek nincs fodrász képesítése, és személyesen nem foglalkozik a vendégekkel? Az üzletben három alkalmazott dolgozik, ők végzik a tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv., illetve a 2011. évi CLVI. tv. a minimális járulék- és adófizetési kötelezettséget a minimálbér alapulvételével írja elő, míg a minimálbér fogalmát – mindkét jogszabály alkalmazásában – a Tbj-tv. határozza meg. A Tbj-tv. 4. §-a s) pontjának 2. alpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Nevelőszülőként biztosított vállalkozó közterhei

Kérdés: Terheli továbbra is a minimumjárulék- fizetési kötelezettség azt az egyéni vállalkozót, aki nevelőszülőként biztosítottá vált?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 458. §-ának (5) bekezdése, illetve a Tbj-tv. 31. §-ának (4) bekezdése értelmében nem terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség az egyéni és társas vállalkozót, amennyiben legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

4 órás munkavégzés

Kérdés: Minden esetben beleszámít a nyugdíjba a 4 órás bejelentés, vagy csak akkor, ha a mindenkori 4 órás minimálbér bruttó összegét meghaladja a dolgozó keresete?
Részlet a válaszából: […] Függetlenül a napi munkavégzés idejétől, minden bejelentett munkavégzés beszámít a nyugdíjba. Abban az esetben azonban, ha a munkavégzés nem napi nyolc órában történik, vagy ha a bruttó kereset nem éri el a mindenkor érvényes minimálbér bruttó összegét, a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Minimálbér és garantált bérminimum

Kérdés: Meg kell fizetni a garantált bérminimumot a tehergépkocsi-vezetőknek abban az esetben, ha általános iskolai végzettséggel, valamint C kategóriás jogosítvánnyal rendelkeznek, és csak belföldi közlekedésben vesznek részt? Változik a helyzet abban az esetben, ha a sofőr kiegészítő végzettségekkel (PAV I-IV.) is rendelkezik, és bel- és külföldön egyaránt közlekedik, illetve ha a C kategóriás jogosítvány mellett E kategóriás jogosítvánnyal is rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] 2017. január 1-jétől a 430/2016. Korm. rendelet alapján a minimálbér összege havibér alkalmazása esetén 127 500 forint (hetibér alkalmazása esetén 29?310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint). Ettől eltérően a legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Általánostól eltérő munkarend

Kérdés: Hogyan kell a havi munkaidőt helyesen beosztani annál a munkáltatónál, ahol jelenleg valamennyi munkavállaló munkaideje heti 40 óra, amely hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órás, pénteken pedig napi 6 órás munkanapokból tevődik össze, ha a munkáltató nem akar többhavi munkaidőkeretet alkalmazni, hanem a havi elszámolásnál maradna? Jelenleg a munkaszerződés szerint a munkavégzés kezdete hétfőtől péntekig reggel 8 óra, befejezése hétfőtől csütörtökig 17.00 óra, pénteken 14.30 óra, és étkezés céljára 12.00 és 14.30 óra között napi 30 perc munkaközi szünet jár, ami nem számít bele a munkaidőbe. Kell túlórát fizetni a munkavállalóknak abban az esetben, ha a munkaidő beosztása miatt havi szinten többet dolgoznak, mint egy általános, napi 8 órás munkaidőben dolgozó munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a munkaszerződés tartalma cím alatt a munkaidőt illetően annyiban rendelkezik, hogy a munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő foglalkoztatásra jön létre. Az általános teljes napi munkaidő napi 8 óra. A felek a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 31.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Dolgozhat heti 40 órás munkaviszonyban, illetve adott időszakonként beosztható túlórára egy rokkantsági ellátásban részesülő szakmunkás munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató figyeli, hogy a munkabére ne haladja meg a garantált bérminimumot?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, amennyiben az érintett keresőtevékenységet folytat, az ebből származó járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] Az 1993. évi XLVIII. tv. 49/B. és 49/D. §-a alapján megállapításra kerülő átmeneti bányászjáradék nem minősül saját jogú nyugellátásnak, a mellette folytatott keresőtevékenységre a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéb meghatározott feltételek fennállása mellett az jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, aki az igényléskor keresőtevékenységet nem végez, azzal, hogy az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Milyen jogcímen szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2013. március hónaptól a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül, és 2013. szeptember hónaptól kezdődően határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített takarító munkakörben teljes munkaidős foglalkoztatás keretében? Milyen jogcímen és milyen mértékű juttatások illetik meg az érintett munkavállalót a munkaviszonya megszüntetésével összefüggésben? Az érintett munkavállaló egyebekben munkabérelőleg címén 80 000 forint összeget vett fel 8 hónapos részletekben történő visszafizetési kötelezettség mellett, amely munkabérelőlegből 40 000 forint összeget fizetett vissza, a fennálló hátraléka tehát 40 000 forint. Levonhatja a munkáltató a munkavállaló tartozását a munkabéréből, ha igen, milyen jogcímen, milyen mértékig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered.A munkabérből történő levonás egyéb feltételeire (a levonható bér mértékére stb.) bírósági végrehajtás rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.
1
11
12
13
39