Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Dolgozhat heti 40 órás munkaviszonyban, illetve adott időszakonként beosztható túlórára egy rokkantsági ellátásban részesülő szakmunkás munkavállaló abban az esetben, ha a munkáltató figyeli, hogy a munkabére ne haladja meg a garantált bérminimumot?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 13. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, amennyiben az érintett keresőtevékenységet folytat, az ebből származó járulékalapot képező jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Átmeneti bányászjáradékban részesülő munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Keresőképtelenség esetén jogosult lesz betegszabadságra és táppénzre egy teljes munkaidős munkavállaló abban az esetben, ha átmeneti bányászjáradékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] Az 1993. évi XLVIII. tv. 49/B. és 49/D. §-a alapján megállapításra kerülő átmeneti bányászjáradék nem minősül saját jogú nyugellátásnak, a mellette folytatott keresőtevékenységre a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Ez azt jelenti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CXCI. tv. 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében az egyéb meghatározott feltételek fennállása mellett az jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira, aki az igényléskor keresőtevékenységet nem végez, azzal, hogy az egyéni vállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Nyugdíjas munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Milyen jogcímen szüntethető meg annak a munkavállalónak a munkaviszonya, aki 2013. március hónaptól a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül, és 2013. szeptember hónaptól kezdődően határozatlan időtartamú munkaviszonyt létesített takarító munkakörben teljes munkaidős foglalkoztatás keretében? Milyen jogcímen és milyen mértékű juttatások illetik meg az érintett munkavállalót a munkaviszonya megszüntetésével összefüggésben? Az érintett munkavállaló egyebekben munkabérelőleg címén 80 000 forint összeget vett fel 8 hónapos részletekben történő visszafizetési kötelezettség mellett, amely munkabérelőlegből 40 000 forint összeget fizetett vissza, a fennálló hátraléka tehát 40 000 forint. Levonhatja a munkáltató a munkavállaló tartozását a munkabéréből, ha igen, milyen jogcímen, milyen mértékig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 161. §-a (2) bekezdésének b) pontja értelmében a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja, ha az előlegnyújtásból ered.A munkabérből történő levonás egyéb feltételeire (a levonható bér mértékére stb.) bírósági végrehajtás rendelkezéseit kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Részmunkaidős munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el az ügyintéző abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével számolta ki annak a munkaviszony keretében foglalkoztatott egyetemi hallgatónak a táppénzét, aki 2015. november 16-ától dolgozik a foglalkoztatónál, heti 20 órás munkaidőben, a munkabére havi 87 000 forint, tehát teljes munkaidőre vetítve meghaladja a minimálbért, és 2016. január 15-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] Természetesen az nem vitás, hogy a munkavállaló – bár egyetemi hallgató – biztosított, így keresőképtelensége esetén táppénzre is jogosult. Rá is vonatkozik azonban az a szabály, hogy táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Hiányzó jogosultsági idő pótlása

Kérdés: Megveheti a hiányzó szolgálati időt, illetve van valamilyen módja a pótlásra annak az 59 éves nőnek, akinek 2 éve hiányzik a 40 éves jogosultsági idejéből a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez, és hat hónapja munkát keres, de a kora miatt mindenhol elutasítják?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a nyugdíjbiztosítási szerveknél a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő hiányzó részének a megszerzésére nem köthető megállapodás. A megoldást a 2016. január 1-jétől újra indult "Nők 40+" központi munkaerőpiaci program jelentheti. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] Gyakori kérdés, hogy a nyugdíj megállapítása során a napi nyolcórás munkaidőnél alacsonyabb napi óraszámban foglalkoztatottak esetén hogyan kell a szolgálati időt számolni.A biztosítási időt arányosan az 1996. december 31-ét követően fennállt biztosítási jogviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kolumbiai egyetemista foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy Magyarországon nappali tagozaton tanuló kolumbiai egyetemista után, akit egy kft. részmunkaidőben kíván foglalkoztatni? A diák rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel is. Kell engedélyt kérni ehhez a foglalkoztatáshoz?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy Magyarországnak Kolumbiával nincs szociális biztonsági megállapodása (és persze nem EGT-tagállamról van szó), az említett diák biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeit illetően minden vonatkozásban az általános szabályokat kell alkalmazni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Ellátások alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mennyiben érinti a második gyermek után járó ellátások alapját, ha a jelenleg GYED-en lévő munkavállaló, aki ismét várandós, 4 órás munkaviszonyban visszamenne dolgozni? A munkavállaló keresete lényegesen kevesebb lesz, hiszen korábban teljes munkaidőben dolgozott.
Részlet a válaszából: […] Az említett édesanya nyugodtan vállalhatja a részmunkaidős – alacsonyabb bérrel – járó munkavégzést, ugyanis az a születendő gyermekével összefüggő pénzbeli ellátásai alapjára nem jár kedvezőtlen hatással.Az Eb-tv. 2016. január 1-jétől hatályos "kedvezményszabálya"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.
1
11
12
13
38