Részmunkaidős munkavállaló táppénzalapja

Kérdés: Helyesen járt el az ügyintéző abban az esetben, ha a minimálbér alapulvételével számolta ki annak a munkaviszony keretében foglalkoztatott egyetemi hallgatónak a táppénzét, aki 2015. november 16-ától dolgozik a foglalkoztatónál, heti 20 órás munkaidőben, a munkabére havi 87 000 forint, tehát teljes munkaidőre vetítve meghaladja a minimálbért, és 2016. január 15-től keresőképtelen?
Részlet a válaszából: […] Természetesen az nem vitás, hogy a munkavállaló – bár egyetemi hallgató – biztosított, így keresőképtelensége esetén táppénzre is jogosult. Rá is vonatkozik azonban az a szabály, hogy táppénzre legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Hiányzó jogosultsági idő pótlása

Kérdés: Megveheti a hiányzó szolgálati időt, illetve van valamilyen módja a pótlásra annak az 59 éves nőnek, akinek 2 éve hiányzik a 40 éves jogosultsági idejéből a nők kedvezményes nyugdíjának igénybevételéhez, és hat hónapja munkát keres, de a kora miatt mindenhol elutasítják?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a nyugdíjbiztosítási szerveknél a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő hiányzó részének a megszerzésére nem köthető megállapodás. A megoldást a 2016. január 1-jétől újra indult "Nők 40+" központi munkaerőpiaci program jelentheti. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Részmunkaidő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Hogyan számítják be a szolgálati időbe a napi 6 órás részmunkaidős munkaviszonyt? Óraszámot vagy napot számítanak be ebben az esetben? A munkavállaló havi bruttó munkabére 70 500 forint volt.
Részlet a válaszából: […] Gyakori kérdés, hogy a nyugdíj megállapítása során a napi nyolcórás munkaidőnél alacsonyabb napi óraszámban foglalkoztatottak esetén hogyan kell a szolgálati időt számolni.A biztosítási időt arányosan az 1996. december 31-ét követően fennállt biztosítási jogviszonyok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kft.-tag jogviszonyai

Kérdés: Helyesen jár el a kft. abban az esetben, ha megbízási szerződést köt a munkaviszony keretében foglalkoztatott tulajdonos-ügyvezetővel, aki tanácsadói szerepet is ellát a cégnél? A cégtulajdonos egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik. Érvényesíthető az ügyvezetői munkaszerződés alapján az 55 év feletti munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt megoldásnak nincs akadálya. A társaság tulajdonos-ügyvezetője a Ptk. szerint ugyan munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el az ügyvezetői teendőket, ám ha a cég ez utóbbi megoldást választja, akkor a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 45....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Kolumbiai egyetemista foglalkoztatása

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy Magyarországon nappali tagozaton tanuló kolumbiai egyetemista után, akit egy kft. részmunkaidőben kíván foglalkoztatni? A diák rendelkezik tajszámmal és adóazonosító jellel is. Kell engedélyt kérni ehhez a foglalkoztatáshoz?
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy Magyarországnak Kolumbiával nincs szociális biztonsági megállapodása (és persze nem EGT-tagállamról van szó), az említett diák biztosítási és járulékfizetési kötelezettségeit illetően minden vonatkozásban az általános szabályokat kell alkalmazni. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Ellátások alapja második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mennyiben érinti a második gyermek után járó ellátások alapját, ha a jelenleg GYED-en lévő munkavállaló, aki ismét várandós, 4 órás munkaviszonyban visszamenne dolgozni? A munkavállaló keresete lényegesen kevesebb lesz, hiszen korábban teljes munkaidőben dolgozott.
Részlet a válaszából: […] Az említett édesanya nyugodtan vállalhatja a részmunkaidős – alacsonyabb bérrel – járó munkavégzést, ugyanis az a születendő gyermekével összefüggő pénzbeli ellátásai alapjára nem jár kedvezőtlen hatással.Az Eb-tv. 2016. január 1-jétől hatályos "kedvezményszabálya"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Szolgálati idő két munkahely esetén

Kérdés: A munkavállaló jogviszonya 2009. október 31-én megszűnt, az utolsó 3 hónapban felmentették a munkavégzés alól, ezért augusztus 1-jétől elhelyezkedett egy másik cégnél. A kérdéses 3 hónapban mindkét helyen teljes munkaidős munkabér alapulvételével történt meg a nyugdíjjárulék levonása. Mennyi szolgálati időt szerzett így?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló 2009. augusztus, szeptember és október hónapokban egyidejűleg többes jogviszonyban állt, és mindkét jogviszonyában – figyelembe véve természetesen az akkor még létező éves felső határt – nyugdíjjárulékot fizetett. Ez azonban nem jelenti azt, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 8.

Juttatások munkaszüneti napra

Kérdés: Milyen juttatásokat kell elszámolni havi munkaidőkeret esetén a ledolgozott munkaidőre járó alapbéren és műszakpótlékokon felül azoknak az órabéres munkavállalóknak, akik a megszakítás nélküli munkarendben, munkaidő-beosztás szerint a munkaszüneti napon munkát végeznek, illetve milyen juttatásokat azoknak, akiknek a munkaszüneti napon pihenőnapjuk van? A munkavállalók ledolgozandó munkaideje 2015. október hónapban 168 óra volt.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései alapján munkaszüneti napon rendes munkaidő– a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,– a megszakítás nélkül,– társadalmi közszükségletet kielégítő vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Fizetés nélküli szabadságról visszatérő közalkalmazott

Kérdés: Köteles a munkáltató a közalkalmazott kérése alapján a teljes munkaidős foglalkoztatás részmunkaidős foglalkoztatássá történő módosítására, illetve köteles-e a munkáltató a közalkalmazott részére másik olyan munkakört felajánlani, amelyben őt részmunkaidőben tudná foglalkoztatni az alábbi esetben? Egy pénzügyi ügyintéző munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nő második gyermeke után gyermekgondozás céljából 2015. december 15-ig van fizetés nélküli szabadságon, ezért a munkáltató 2015. november hónapban értesíti, hogy a fizetés nélküli szabadsága lejár, és kéri, hogy tájékoztassa a munkáltatót arról, hogy milyen időponttól kíván munkát végezni, illetve hogy a részére járó ki nem adott éves rendes felhalmozott szabadság kiadása tekintetében mikor tud intézkedni a munkáltatói jogkör gyakorlója. A közalkalmazott írásban arról tájékoztatja a munkáltató gazdasági igazgatóját, hogy a kinevezési okiratában meghatározott teljes munka­idős foglalkoztatást a fizetés nélküli szabadság lejártát követő visszatérésekor nem tudja fenntartani, legfeljebb napi 4 órás részmunkaidős foglalkoztatásban tudná a munkáját végezni.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó Mt. 58. §-a értelmében a felek a kinevezést közös megegyezéssel módosíthatják. A kinevezés módosítására a megkötésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.A Kjt. 23/B. §-ában foglalt rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalók

Kérdés: Kell pótlékot fizetni a vasárnapi munkavégzés után, illetve a rendelkezésre állási idő után milyen díjazás illeti meg a nemzetközi fuvarozásban dolgozó munkavállalókat? Lehet alkalmazni háromhavi munkaidőkeretet ebben az esetben? Levonható a kiküldetési díj a kötelező német minimálbérből?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. lehetővé teszi, hogy a törvény – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a rendelkezéseitől eltérjen. A közúti szállításban utazó munkavállalók esetén tevékenységük jellegénél fogva az Mt. munkaidőre vonatkozó szabályai számos esetben nem értelmezhetők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.
1
12
13
14
39