Elhunyt munkavállaló járandóságának elszámolása

Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak, ha a dolgozó munkaviszonya a dolgozó halálával szűnik meg? Kell-e számfejteni az elhunyt dolgozó ki nem vett szabadsága után a szabadságmegváltást? Mennyiben módosul az eljárás, ha a dolgozó táppénz ideje alatt hal meg? Milyen szabályok vonatkoznak ilyen esetre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 86. § a) pontja értelmében a munkaviszony megszűnik többek között a munkavállaló halálával.A munkaviszony a munkavállaló halálával automatikusan megszűnik. Az elhalálozás időpontjáig létrejött jogosultságok és kötelezettségek az örökösöket illetik, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Szabadság elszámolása fizetés nélküli szabadság esetén

Kérdés: A teljes éves szabadság vagy csak a kieső idővel arányosan csökkentett szabadnapok járnak annak a munkavállalónak, aki egész évben egy helyen dolgozott, de egy hónapig fizetés nélküli szabadságon volt? Változnak-e az elszámolás szabályai igazolatlan távollét esetén?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A (2) bekezdés d) pontja szerint a munkaviszony szünetelése esetén a 30 napot meg nem haladó fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.

Betegszabadság kiadása határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni a betegszabadságot határozott idejű munkaszerződés esetén? A dolgozót határozott időre – 2003. szeptember 1-jétől október 31-ig – kötött szerződés alapján foglalkoztatja a munkáltató. A biztosított keresőképtelen beteg 2003. szeptember 17-től 26-ig. A tárgyévben betegszabadságot még nem vett igénybe. A keresőképtelenség időtartamából hány napra kell betegszabadság címén távolléti díjban részesíteni a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A határozott időre kötött szerződés esetén a betegszabadságot időarányosan kell kiadni. Az időarányos betegszabadság mértékének kiszámításánál alkalmazni kell a fél napot elérő töredék napnak felfelé, egész munkanappá való kerekítését előíró rendelkezést. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után

Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
Részlet a válaszából: […] A biztosított a 2003. január 24-én kezdődő keresőképtelensége esetén a betegszabadság lejártát követően egy évig jogosult táppénzre. (Nem előzmény a baleseti táppénz folyósításának az időtartama.) Mivel nincs a dolgozónak az Eb-tv. 48. § (2)–(3) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja az Szhj-tv. 3. §-ának (1) bekezdése értelmében: a kettős könyvvitelt vezető hozzájárulásra kötelezettnél az éves egyszerűsített beszámolóban kimutatott bérköltség, külföldi vállalkozó esetén az általa elszámolt bérköltség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Túlóra minősítése

Kérdés: Rendszeres, vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül-e a dolgozó részére kifizetett túlóra?
Részlet a válaszából: […] Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér, a pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. Ebből következik, hogy a túlóra nem rendszeres jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Munkarend meghatározása munkaidőkeret alkalmazása esetén

Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben, előre kiadott munkarend alapján történő foglalkoztatás esetén: – Előírható-e egymást követő szombaton és vasárnap történő munkavégzés? – Ha a fenti napokon munkarend szerint nem dolgozik a munkavállaló, de berendelik rendkívüli munkavégzésre, akkor milyen pótlék jár, és egyáltalán berendelhető-e a munkavállaló egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. §-ának értelmében a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg.Vasárnapi munkavégzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Hogyan kell a betegszabadságot elszámolni egy 48 órás munkarendben foglalkoztatott munkavállaló betegsége esetén? Az első héten a munkarend szerinti napokat kell figyelembe venni, majd az azt követő héten kell az 5+2 rendszert alkalmazni, vagy a betegszabadság ideje alatt mindvégig az 5+2-t, ugyanis a munkaidő beosztása alapján heti kettőnél több pihenőnap van.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó előírásokat az Mt. 137. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A betegszabadság a munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként megillető szabadság. A betegszabadság jogintézményének bevezetésével a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 21.

A GYED alapja

Kérdés: Egy GYED-en lévő kismama a gyermekgondozási díj folyósításának az időtartama alatt ismét szül. A szülési szabadság lejártát követően fizetett szabadságot vesz igénybe, s ezt követően kéri a második gyermeke után a gyermekgondozási díjat. Mi lesz a gyermekgondozási díj alapja, a két évvel ezelőtti keresete, vagy amivel a szabadságát elszámolják?
Részlet a válaszából: […] A gyermekgondozási díj összegének megállapításánál is fő szabály, hogy azt a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani, ha van az igénylőnek a jogosultságot megelőző naptári évben, vagy a jogosultság kezdőnapját megelőzően legalább 180 napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.

Távolléti díj

Kérdés: Az Mt. 137. § (1), (3) bekezdése alapján a 15 munkanap betegszabadság idejére a távolléti díj 80 százaléka jár. Beletartozik-e a távolléti díjba az alapbéren kívül az évek óta rendszeresen kapott mozgó bér, délutános műszakpótlék, túlmunkadíj? Ha igen, számfejtheti-e egy munkáltató csak az alapbér alapján a betegszabadságra járó keresetet azzal az indoklással, hogy a különféle rendszeres pótlékokkal azért nem számol, mert azok a munkaszerződésben nincsenek rögzítve?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítására vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 151/A. § (1)–(12) bekezdéseiben foglaltak tartalmazzák. A munkavállaló távolléti díja számításának alapjául szolgáló bérelemek: a távollét időszakában érvényes személyi alapbér, a rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 23.
1
32
33
34
37