Betegszabadság újbóli keresőképtelenség esetén

Kérdés: Táppénzfolyósítás szempontjából folyamatosnak kell-e tekinteni, vagy teljesen új esetként kell-e kezelni a keresőképtelenséget abban az esetben, ha egy 1998. augusztus 1. óta alkalmazásban álló dolgozó 2003. december 13-tól 2004. április 30-ig keresőképtelen beteg, 2004. május 1-jén az orvos keresőképessé nyilvánítja, de ugyanezen naptól új állománybavételi lappal ismét keresőképtelenné válik? Abban az esetben, ha új megbetegedésnek minősül, betegszabadsággal kell indítani és új irányadó időszakot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak szabályait az Eb-tv. tartalmazza. Táppénzre jogosult a biztosított személy, ha a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik, és egészségbiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 28.

Folyamatos műszakban dolgozó munkavállalók munkarendje

Kérdés: Milyen bért kell fizetni, illetve jár-e pihenőnap azoknak a folyamatos műszakban dolgozó munkavállalóknak, akik beosztásuk szerint a hétköznapra eső munkaszüneti napon dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napra vonatkozó előírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csak a megszakítás nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: Milyen jogcímen számolható el az orvosi kezelés időtartama annál a nyugdíjas munkavállalónál, aki 2004. május 5-étől május 10-ig beteg volt, a 15 nap betegszabadságot már korábban kimerítette, és – nyugdíjas lévén – táppénzre nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 47. § (2) bekezdése értelmében nem jár táppénz – többek között – a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.Az orvosi kezelések időtartama – a leadott orvosi igazolás alapján – igazolt távollétként vehető figyelembe. Erre az időtartamra sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.

Munkaszüneti napra járó pótlék

Kérdés: Milyen járandóság illeti meg a havidíjas, illetve az órabéres dolgozókat a 2004. május 1-jei szombati munkaszüneti napra, amely egyben fizetett ünnep is volt? Ha az órabéres távolléti díjat kap, a havidíjas pedig a havibérét, indokolatlan különbség keletkezik.
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi pótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 149. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések értelmében a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző havidíjas munkavállalót a havi munkabérén felül a munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 3.

Baleseti táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat.A túlóra nem rendszeres jövedelem, napi összegét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja annál a 2003 októberében szült kismamánál, aki 2001. januártól rendelkezik folyamatos biztosítási idővel, 2002-ben elért jövedelme 600 000 forint, 2003 januártól márciusig havi 50 000 forint volt? Április hónaptól új munkakörbe helyezték át, ezért munkabére havi 90 000 forintra változott. Június hónaptól terhessége miatt keresőképtelen, a szülési szabadság időtartamára terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, és 2004 áprilistól igényli a GYED-et.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 42/D. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a biztosított gyermekgondozási díja alapjául szolgáló naptári napi összeget a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapulvételével kell megállapítani. Ha azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

Egy műszakos munkarend

Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadásának rendjére vonatkozó előírásokat az Mt. 135. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.

Munkaidőkeret alkalmazása

Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
Részlet a válaszából: […] A műszakpótlékra vonatkozó előírásokat az Mt. 146. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Állásidő elszámolása

Kérdés: Egy üzem 2003. december közepétől 2004 elejéig leállt. A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozók ezen időre kivették a még járó szabadságaikat, illetve akinek már nem volt szabadsága, igazolt, de nem fizetett napokat kapott. Szünetelésnek minősül-e ez az időszak, és hogyan kell figyelembe venni a táppénz számfejtésekor? NYENYI-lapon hogyan kell jelenteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szabályozza a munka díjazását.A munkavállalót a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.A munkavállalót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett időre (állásidő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.
Részlet a válaszából: […] A kétévesnél fiatalabb gyermeket gondozó anyának gyermekgondozási díj (GYED) jár, ha a gyermek születése napján biztosítási jogviszonyban áll, és a szülést megelőző két évben legalább 180 napi biztosítási idővel rendelkezik. A gyermekgondozási díjra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.
1
31
32
33
37