Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozóelőírásokat az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében munkaszüneti napon – a 127. § (1)bekezdésének második mondatában meghatározott kivétellel – a munkavállaló csaka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Tört havi bér kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?
Részlet a válaszából: […] Táppénzre jogosult az, aki a biztosítási jogviszonya alatt,vagy az annak megszűnését követő első, második, harmadik napon keresőképtelennévált, és egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Egy időben fennálló több biztosítási jogviszony esetén atáppénzre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

A prémiumévek program és a különleges foglalkoztatási állomány szabályai

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek program, valamint a különleges foglalkoztatásiállomány jogintézménye bevezetésének indoka a jogalkotó szerint"A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásiállományról szóló" 2004. évi CXXII. törvényt (továbbiakban: Pr-tv.) azOrszággyűlés 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

Apának járó pótszabadság

Kérdés: Évközi belépők esetében időarányosan kell-e kiadni az apának járó szülési pótszabadságot és gyermeknevelési pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésértelmében a munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendesszabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll.Az Mt. 133. §-ában foglalt rendelkezések értelmében, ha amunkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Keresőképtelenség szabadság ideje alatt

Kérdés: Egy cég tervezett, egységes üzemszüneti leállást tervez, amelyet előre kihirdet, hogy a szabadságolást programozni lehessen. Ha valamelyik dolgozó a fenti időszak alatt keresőképtelenné válik, elszámolható-e részére táppénz az előre kiírt fizetett szabadság helyett, vagy keresettel ellátottnak kell tekinteni, és a táppénzigényét el kell utasítani? Hogyan változik az elbírálás abban az esetben, ha a dolgozó nem szabadságon, hanem igazolt, nem fizetett távolléten van, és keresőképtelenné válik?
Részlet a válaszából: […] A szabadság kiadására vonatkozó előírásokat az Mt. 134.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. E rendelkezések értelmében aszabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg. Az alapszabadság egynegyedét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Munkaszüneti napra járó távolléti díj

Kérdés: Megszakítás nélküli, illetve készenléti jellegű munkakörben dolgozó, órabéres éjjeliőrök esetében hogyan kell elszámolni a munkaszüneti napra járó járandóságot akkor, ha a munkaszüneti nap szombat-vasárnapra esik, és a dolgozók a munkarendjük szerint szolgálatban vannak? Van-e különbség abban az esetben, ha a munkaszüneti nap nem hétvégére esik?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 125. §-ában foglalt rendelkezések értelmébenmunkaszüneti napon – a 127. § (1) bekezdésének második mondatában meghatározottkivétellel – a munkavállaló csak a megszakítás nélküli munkarendben, vagy arendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 22.

Baleseti táppénz összegének kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz összegét annak a 2004. március 2-től munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. október 21-én üzemi balesetet szenvedett, minek következtében október 22-től keresőképtelen beteg. 2004. szeptember havi munkabére 185 600 forint, amiből 5840 forint 1 nap szabadságra járó távolléti díj, 11 680 forint pedig túlóra.
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe a távolléti díj. A túlóra – mint nem rendszeres jövedelem – napiátlagának kiszámítására eltérő – a táppénzre vonatkozó – szabályt kellalkalmazni. Tehát 168 080 Ft:29 nap = 5795,86 Ft/nap ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Nem rendszeres jövedelmek

Kérdés: Az állásfoglalás szerint a túlóradíj nem rendszeres jövedelemnek minősül a táppénzalap megállapításánál. Ugyanez vonatkozik-e arra az esetre, ha minden hónapban elszámolásra kerül valamennyi, változó összegű (tehát nem átalányszerűen azonos mértékű) túlóradíj? Jövedelmen az alap+pótlék együttesen értendő, vagy csak a túlóraként számításba vett alapbér? Ugyanilyen megítélés alá esik-e a műszakpótlék abban az esetben, ha csak munkatorlódás esetén, vagy idényjelleggel történik a több műszakos munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. értelmezése szerint a táppénz összegének megállapításánál jövedelemnek a táppénzre való jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben elért egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelmet kell tekinteni.Először pontosítom a túlóradíjra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Táppénz alapjának megállapítása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a következő esetben a táppénz összegét képező naptári napi jövedelmet? A dolgozó munkaviszonyban állt 2000. augusztus 1-jétől 2003. január 31-ig, passzív táppénzben részesült: 2003. február 1-jétől 2003. március 16-ig, munkanélküli-segélyben részesült: 2003. március 18-tól 2004. május 2-ig, munkaviszonyban áll 2004. május 1-jétől jelenleg is.
Részlet a válaszából: […] Keresőképtelen beteg 2004. július 19-től. Az időarányosan járó 10 nap betegszabadságra távolléti díjban részesült.A dolgozó folyamatos biztosításban töltött idővel rendelkezik 2000. augusztus 1-jétől. A keresőképtelenség első napjához igazodóan a folyamatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Műszakpótlék érvényesítése GYES-ről visszatérő dolgozó szabadságának kiadásakor

Kérdés: Szabadság idejére távolléti díjat kell fizetni. Az Mt. 151/A. § 3/c pontja alapján folyamatos munkarendben foglalkoztatott dolgozók részére műszakpótlék címén plusz 20 százalék is jár. Az ún. "GYES szabadság" kiadásakor kell-e fizetni az idézett 20 százalékos kiegészítést, hiszen a vonatkozási időszakban nem volt munkavégzési kötelezettsége, tehát műszakpótlék-kiesése sem keletkezik a dolgozónak ezen szabadság alatt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja értelmében a munkavállaló részére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. Az Mt. 130. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a munkaviszony szünetelésének időtartama alatt a 14 éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.
1
30
31
32
37