374 talált cikk a távolléti díj kifejezésre

Kérdés: Egy cégnél társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik. Tudomásuk szerint a gyermek születése esetén az apa 5 munkanapra munkaidő-kedvezményt igényelhet. A munkaidő-kedvezmény tartamára az apának távolléti díj jár, amely a munkáltatói közterhekkel együtt a költségvetéstől visszaigényelhető. A cég a közterhek összege között visszaigényelte az 5 napra eső eho-t is, de a MÁK ellenőrzése ezen összeget többletigénylésnek állapította meg, és határozatban kötelezte a céget az összeg visszafizetésére. Véleményük szerint a MÁK ellenőre vagy a kifizetőhely járt el helyesen az alábbi esetben?

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e annak a személynek az Olaszországban töltött ideje, aki beteg édesanyja ápolása miatt tartózkodott ott?

Kérdés: Hogyan kell a munkaszüneti nap áthelyezése miatt helyesen elszámolni a betegszabadságot, a fizetett ünnepet és a pihenőnapot? Egy heti 5 munkanapban, 40 órában foglalkoztatott alkalmazott 2005. március 2-ától megbetegedett. A táppénzes állomány folyamatosan, március 2-ától március 15-éig tartott, március 16-ra volt munkaképes. A bérszámfejtő március 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11., 15-ére, összesen 9 napra számolt el betegszabadságot. A 25/2004. FMM rendelet a 2005. évi munkaszüneti napok körüli munkarendben március 14-ét, hétfőt pihenőnapnak, március 19-ét, szombatot munkanapnak nyilvánította. Tekintettel arra, hogy március 14-ére nem számfejtettek részére betegszabadságot, március 19-ére, szombatra az évi rendes szabadságából kiírtak egy napot.

Kérdés: 1998. február 1. és 2005. március 31. között a munkavállaló 4 gyermeket szült. A TGYÁS-t, GYED-et, GYES-t igénybe vette. 2005. április 1-jén a munkavállaló jelezte, hogy újra munkába kíván állni. A jelzett időszak után a munkáltatónak hány nap szabadságot kell pénzben kifizetnie, és melyik bér alapján kell ezt kiszámolnia?

Kérdés: Időarányosan kell-e kiadni a szabadságot, illetve a gyermek után járó pótszabadságot annak a munkavállalónak, aki 2005. január 3-ától terhessége miatt táppénzen van, és várhatóan 2005 júniusában fog szülni?

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az ellátások megállapításához szükséges 180 napi kereset kezdő, illetve utolsó hónapjának tört havi bérét? A tényleges keresetet kell-e figyelembe venni, vagy a szerződésben szereplő összeg naptári napokkal számított töredékét?

Kérdés: Mi a jelentősége az újonnan bevezetett prémiumévek programnak, és milyen előnyei vannak a munkavállalókra nézve?

Kérdés: Évközi belépők esetében időarányosan kell-e kiadni az apának járó szülési pótszabadságot és gyermeknevelési pótszabadságot?

Kérdés: Egy cég tervezett, egységes üzemszüneti leállást tervez, amelyet előre kihirdet, hogy a szabadságolást programozni lehessen. Ha valamelyik dolgozó a fenti időszak alatt keresőképtelenné válik, elszámolható-e részére táppénz az előre kiírt fizetett szabadság helyett, vagy keresettel ellátottnak kell tekinteni, és a táppénzigényét el kell utasítani? Hogyan változik az elbírálás abban az esetben, ha a dolgozó nem szabadságon, hanem igazolt, nem fizetett távolléten van, és keresőképtelenné válik?