Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának táppénze

Kérdés: Kaphat-e táppénzt az egyszemélyes ügyvédi iroda tagja, illetve ennek folyósítása tartama alatt az irodának milyen járulékfizetési kötelezettségei vannak?
Részlet a válaszából: […] Az ügyvédi iroda társadalombiztosítási szempontból a Tbj-tv. 4. §-ának c) pontja 11. alpontja értelmében társas vállalkozásnak, míg az ügyvédi iroda tagja ugyanezen § d) pontja 3. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül.Ennek megfelelően az ügyvédi iroda...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.

Külföldön dolgozó beltag járulékfizetése

Kérdés: A betéti társaság beltagja Németországban hivatalos munkavállalási engedéllyel, munkaszerződéssel munkát vállal. Kell-e fizetni utána Magyarországon a minimálbér járulékait, illetve egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy az érintett beltag személyes közreműködési kötelezettsége fennáll-e a külföldi munkavállalás ideje alatt, azaz társas vállalkozónak minősül-e? Ha már nem (nem üzletvezető, illetve egyéb munkát sem végez), akkor természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

"Doktorandusz" kft.-tag járulékai

Kérdés: A kft. tagja a diploma megszerzése után rendszeres ösztöndíjban részesül mint "doktorandusz". Szabadidejében, tagi jogviszonyban munkát végez. Milyen eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás ténylegesen és személyesen közreműködő tagja után a Tbj-tv. 27. §-ában szabályozott alapesetben havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után mind a társadalombiztosítási, mind az egyéni járulékokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] A felsorolt esetekben külföldi részesedéssel működő, külföldinek minősülő társas vállalkozó tagjáról van szó, akinek biztosítása a magyar-német (2000. évi XXX. törvény), illetve a magyar-osztrák (2000. évi CXXIII. törvény) megállapodás alapján állapítható meg. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Jugoszláv állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Havi 80 000 forint összegű tagi jövedelmén kívül vehet-e fel tulajdonosi jövedelmet is a tartózkodási engedéllyel hazánkban tartózkodó, jugoszláv állampolgárságú, főfoglalkozású társas vállalkozó a közgyűlés szavazata alapján?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő tagjáról van szó, akire a biztosítás – társas vállalkozóként – az 1959. évi 38. tvr. által kihirdetett magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján terjed ki. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Olasz állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Biztosítottá válik-e a kft. olasz állampolgárságú tagja, ha tagi jövedelmet vesz ki a cégből? Milyen járulékfizetési kötelezettségeink vannak a kifizetéssel kapcsolatban? Kell-e eho-t fizetni a jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] Külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldinek minősülő (tehát nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott személyazonosító igazolvánnyal, és nem is rendelkezhetne vele) tagjáról van szó, aki személyes közreműködéséért – társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Járulékfizetés GYÁS, GYED ideje alatt

Kérdés: Létezik-e olyan eset, amikor valaki egészségbiztosítási ellátást (GYÁS-t, GYED-et) kap, és ennek ideje alatt egyéni vagy társas vállalkozóként mégis járulékot kell fizetnie?
Részlet a válaszából: […] A biztosítási jogviszonyból fakadó, szülés esetén igénybe vehető terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj címén igénybe vehető társadalombiztosítási ellátások sajátja az, hogy a szülése miatt keresőképtelenné vált anya valamilyen pénzbeli ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.

Rokkant tag személyes közreműködése

Kérdés: Végezhet-e továbbra is munkát betéti társaságunkban az, akit a II. rokkantsági csoportba sorolnak, és e szerint kap rokkantsági nyugdíjat?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj melletti keresőtevékenység problémáival már lapunk korábbi számaiban (például: 2. szám 26. kérdés) is foglalkoztunk. A rokkantsági nyugdíjban részesülő személy – függetlenül a rokkantság fokától – a nyugellátása veszélyeztetése nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Csökkent munkaképességű egyéni és társas vállalkozó járulékai

Kérdés: A munkaképességét 50 százalékban elvesztett (tehát nem rokkantnyugdíjas) egyéni vagy társas vállalkozót milyen járulékfizetési kötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett járulékalapot képező jövedelem – de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér – után meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] A kérdést feltételezhetően az a gondolat ihlette, hogy a rendszeres szociális járadék – rszj – folyósítása a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget valamiképpen – kedvezően – befolyásolhatja. Bizonyára kedvezőtlenül érinti a kérdésre adott válaszunk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
1
…
114
115
116
…
118