Találati lista:
1271. cikk / 1547 Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó táppénze
Kérdés: Egy több éve egyéni vállalkozóként működő személy 2004. január 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített, havi 800 000 forint munkabérért. Munkaviszonyát 2005. január 27-én azonnali felmondással megszüntette a cég, 2005. január 28-ától keresőképtelen beteg lett, és 90 napig – passzív jogon – táppénzben részesült. Felgyógyulását követően főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizette a minimálbér után a járulékokat, majd 2005 októberében ismét megbetegedett. Milyen jövedelem alapulvételével lesz jogosult táppénzre? Mi lesz a táppénz alapja abban az esetben, ha a vállalkozó 2005-ben ismét munkaviszonyt létesít, és még ebben az évben újra keresőképtelen beteg lesz?
1272. cikk / 1547 Foglalkozási megbetegedés utólagos elismerése
Kérdés: Egy biztosított 1 éven keresztül volt betegállományban ún. légiós betegség miatt. Az egy év letelte után kérte a leszázalékolását. A bíróság által az egy év letelte után vált elfogadottá a foglalkozási megbetegedés ténye. Milyen ellátásra jogosult a továbbiakban, illetve jogosult-e kártérítésre vagy egyéb ellátásra?
1273. cikk / 1547 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
1274. cikk / 1547 GYED összegének megállapítása
Kérdés: Meg kell-e évente állapítani a gyermekgondozási díj összegét, illetve van-e az ellátásnak minimumösszege?
1275. cikk / 1547 Egyéni vállalkozó minősítése
Kérdés: Tevékenységét kezdő egyéni vállalkozónak minősül-e 2006-ban az a biztosított, aki a kezdés évében 1 hónap munka után megbetegedett és 1 évig folyamatosan táppénzen volt?
1276. cikk / 1547 Táppénz irányadó időszaka
Kérdés: Módosíthatja-e méltányosságból a táppénz alapjául szolgáló irányadó időszakot a MEP vagy arra jogosult egyéb szerv?
1277. cikk / 1547 Táppénz mértéke
Kérdés: Hány százalékos táppénz illeti meg azt a keresőképtelen biztosítottat, aki munkanélküli-segélye után munkaviszonyt létesített?
1278. cikk / 1547 Egyedülállóság GYÁP esetén
Kérdés: A GYÁP-ra való jogosultság szempontjából egyedülállónak minősül-e az anya, ha férje már több mint egy éve kórházban van?
1279. cikk / 1547 Szakképző iskolai tanuló betegszabadsága
Kérdés: A tanulószerződés alapján foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók részére kötelezően kiadandó évi 10 napot csak a gyakorlati foglalkozás napjaira, vagy az iskolában töltött napokra is kell számfejteni? A tanulói jogviszony megszűnésekor ki kell-e állítani a tb-igazolványt és a jövedelemigazolást? Abban az esetben, ha a volt tanuló 30 napon belül elhelyezkedik, a táppénzének az alapja a tanulói juttatás lesz?
1280. cikk / 1547 Veszélyeztetett terhes ellátásai
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a biztosítottnak az esetében, aki "A" foglalkoztatónál 1999. november 1-jétől jelenleg is, de 2004. december 31-ig napi 8 órás munkaidőben, majd 2005. január 1-jétől napi 4 órás munkaidőben, "B" foglalkoztatónál 2002. október 1-jétől napi 4 órás munkaidőben dolgozik, és 2005. június 24-étől veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesül? A szülés várható dátuma 2006. február 17. A táppénz összegének megállapításánál figyelembe kell-e venni a betegszabadság címén kifizetett összeget? A dolgozónak a 2005. évre maradt még 16 nap fizetett szabadsága. Befolyásolja-e a táppénz összegét, ha keresőképessé válik, felveszi a munkát, majd a fizetett szabadságát igénybe veszi, ismét keresőképtelen lesz, és táppénzt igényel? Jogosult lesz-e mindkét jogviszonyában a terhességi-gyermekágyi segélyre? Milyen jövedelem alapulvételével kerül sor a szülést követően a terhességi-gyermekágyi segély folyósítására?
