Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...történik-e,b) a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezetnappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgatótagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagymegbízási jogviszony keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Középiskolai tanulmányok figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Valóban el lehet-e ismertetni szolgálati időként a szakközép-iskolai tanulmányok időszakát? Hol lehet ennek utánanézni, és utólagosan elismertethető-e ez az időszak abban az esetben, ha a rokkantsági nyugdíj kiszámításánál nem vették figyelembe ezt az időszakot annál az igénylőnél, aki 1988-ban fejezte be tanulmányait?
Részlet a válaszából: […] ...venni. ATny-tv. R. 29. §-ának (1) bekezdése az 1998. január 1-jét megelőzően szerzettszolgálati idő tekintetében a szakmunkástanuló jogviszonyt, valamint atanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként biztosításban töltött időtengedi beszámítani....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Főiskolai hallgató árvaellátása

Kérdés: Középiskolai tanulmányai befejezése után kaphatja-e tovább az árvaellátást az a gyermek, aki szeptembertől főiskolai hallgatóként tanul tovább?
Részlet a válaszából: […] ...folytatnappali tagozaton, vagy 2. az iskola igazolása szerint betegsége, testi vagyszellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 3. felnőttoktatás keretében folytat tanulmányokat. Az árvaellátás a beiratkozás napjától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletetellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésbenmeghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, azösztöndíjas foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkaadói és munkavállalói járulék alapja

Kérdés: 2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
Részlet a válaszából: […] ...kerülnek kifizetésre. Ilyenek például a megbízási, illetvea vállalkozási jellegű jogviszonyok alapján kifizetett díjazások, és a tanulószerződésbenmeghatározott díj sem esik munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség alá. Amunkaadóijárulék-alap egyezősége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.

Óvodában elhelyezett gyermek után járó GYES

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is a GYES-t az az egyedülálló édesanya, aki visszament dolgozni, és gyermekét óvodában helyezte el?
Részlet a válaszából: […] ...a szülő) közoktatásiintézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőlegfelsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója. Nem érinti továbbá afolyósítást, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezettgyermek után a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Béren kívüli juttatások korlátozásának megszűnése

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?
Részlet a válaszából: […] ...korlátozás alá csak az iskolarendszerű képzés tartozik,tehát ahol a hallgató és az intézmény között hallgatói, tanulói jogviszony jönlétre. Iskolarendszerű képzésnek a Közokt-tv. és az Fk-tv. szerinti képzés,valamint az iskolarendszerű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 27.

Szünidős diákok magán-nyugdíjpénztári tagsága

Kérdés: Be kellett-e léptetni magánnyugdíjpénztárba, illetve pályakezdőnek, vagy önkéntes belépőnek minősülnek-e azok a diákok, akiket a nyári szünidőben foglalkoztatott egy cég? A diákok középiskolás második-harmadik osztályosok, valamint olyanok is voltak, akik most érettségiztek, és egyetemre, főiskolára adták be a jelentkezésüket. Ezek a diákok tavaly és tavalyelőtt is dolgoztak a cégnél.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő középiskolás, illetve a középiskolátmár elvégzett diákok foglalkoztatásának időszakában (2006-2008. években)hatályos szabályok a magán-nyugdíjpénztári tagságot – egyebek mellett – azokszámára teszik kötelezővé, akik Magyarországon első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 28.

Főiskolai hallgató minősítése

Kérdés: Pályakezdőnek minősül-e és jogosult lesz-e a Start kártya kiváltására az a főiskolai hallgató, akit egy kft. hat hétnél tovább alkalmazott, és hallgatói munkaszerződés alapján úgynevezett hallgatói munkadíjat fizetett részére a minimálbér 15 százalékának megfelelően heti 10 350 forint összegben?
Részlet a válaszából: […] ...A foglalkoztatásra irányulójogviszony első ízben történő létesítésének megítélése szempontjából figyelmenkívül kell hagyni a tanulói és a hallgatói jogviszony mellett fennálló, illetveaz iskolai szünet időtartama alatt létesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.
Részlet a válaszából: […] ...a személyijövedelemadóval növelt összege, a munkavállalói érdekképviseletet ellátószervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésbenmeghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, azösztöndíjas foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 30.
1
34
35
36
51