2729 talált cikk a tag kifejezésre

Kérdés: Mikortól mehet el korengedményes vagy előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952. január 1-jén született nő, illetve egy 1951-ben született férfi, aki rendelkezik a szükséges szolgálati idővel?

Kérdés: Megszűnik-e a rokkantnyugdíja annak a kiegészítő tevékenységű vállalkozónak, aki a vállalkozásban nem közreműködik személyesen, nincs járulékköteles jövedelme, kizárólag osztalékot vesz fel?

Kérdés: Jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e egy köztisztviselő esetében az 1992. július 1-je előtt egy mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként eltöltött napi 8 órás munkaviszony? Több dolgozó 1996 után létesített közszolgálati jogviszonyt, előtte tsz-tagként dolgozott. Hogyan változik a helyzet azoknak a munkavállalóknak az esetében, akik korábban a Ktv. hatálya alá tartoztak, de jelenleg fizikai munkavállalók, és az Mt. szabályai vonatkoznak rájuk?

Kérdés: Szükséges-e előzetes munkaidő-beosztást készíteni egy újságkihordó részére?

Kérdés: Jogosult-e a gyermeke után családi pótlékra egy afgán állampolgárságú személy, aki egy menekülttáborban lakik, és oltalmazottként fogadta be a Magyar Köztársaság?

Kérdés: A tagnak ténylegesen kifizetett tőke, vagy a befizetések összegeként képződő nyilvántartott tőke tekinthető-e a fizetendő adó alapjának abban az esetben, ha a nyugdíjpénztári tag adókötelesen veszi fel önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítását, és a számlán jóváírt eddigi hozam a tőkét is csökkenti?

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.

Kérdés: Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?

Kérdés: Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?