Találati lista:
231. cikk / 349 Egyszerűsített foglalkoztatás
Kérdés: Milyen feladatai és nehézségei vannak a foglalkoztatónak a gyakorlatban az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatban?
232. cikk / 349 GYED után visszatérő dolgozó GYES-e
Kérdés: Mi a munkáltató teendője abban az esetben, ha egy 2009. november 30-ig GYED-en lévő munkavállalója 2009. december 1-jétől visszament dolgozni, és ugyanezen naptól ki is vette az összegyűlt szabadságát 2010. február 16-ig, de később kiderült, hogy a dolgozó 2009. december 1-jétől GYES-ben is részesül? Vissza kell-e fizetnie a dolgozónak a szabadság idejére kapott bért, tekintettel arra, hogy így két ellátásban is részesül? A munkát nem vette fel, ezért a munkáltató véleménye szerint a GYES melletti munkavégzés még nem lépett életbe.
233. cikk / 349 Egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2010-től szüneteltetheti tevékenységét, ami alatt mentesül a járulékfizetés alól, és nyilván kieső időként veheti figyelembe a tevékenységére jellemző kereset megállapítása során. Fontos kérdés, hogy ennek tartama alatt foglalkoztathat-e alkalmazottat?
234. cikk / 349 Szülés után visszatérő közalkalmazott szabadsága
Kérdés: Hány nap szabadságra lesz jogosult az a közalkalmazott, aki 2004 decemberétől 3 gyermeket szült, ezért folyamatosan ellátásban részesült? A dolgozó első gyermekét 2004. december 12-én szülte, TGYÁS-t kapott 2005. május 28-ig, GYED-ben részesült 2005. május 29-től 2006. december 12-ig, fizetett szabadságon volt 2006. december 13-tól december 31-ig, második gyermekét 2007. január 1-jén szülte, TGYÁS-ban részesült 2007. június 16-ig, GYED-et kapott 2007. június 17-től 2008. május 21-ig, 2008. május 22-én szülte harmadik gyermekét, TGYÁS-t kapott 2008. november 5-ig, 2008. november 6-tól 2010. május 2-ig GYED-et kap, utána vissza kíván menni dolgozni.
235. cikk / 349 Alkalmi munkavállalás szabályainak módosítása
Kérdés: Hol található meg az alkalmi munka szabályairól szóló törvénymódosítás, és mit tartalmaz pontosan ez a rendelkezés?
236. cikk / 349 Tanulmányi szerződés alapján munkaviszonyban töltendő idő
Kérdés: Beleszámít-e a tanulmányi szerződésben vállalt munkavégzés időtartamába a szülés miatti távollét ideje? Egy munkavállaló 2002-ben tanulmányi szerződést kötött a cégével, amelyben a főiskola elvégzése után 3 év további munkavégzést vállalt. A diplomát 2006-ban vette át, és egy év után táppénzre, majd szülni ment. Köteles-e a munkavállaló a GYES letelte után még további két évig dolgozni a munkáltatójánál?
237. cikk / 349 Passzív féléves egyetemi hallgató jogviszonya
Kérdés: Biztosítottnak minősül-e az a passzív féléves hallgató, akinek az előző féléves diákigazolványa október 31-ig érvényes, vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie?
238. cikk / 349 Nappali tagozaton végzett pályakezdő munkanélküli járuléka
Kérdés: Meddig érvényes a taj-kártyája annak a 2009. június 23-án nappali tagozaton végzett pályakezdőnek, aki jelenleg munkanélküli? Kell-e fizetnie, és ha igen, mikortól annak érdekében, hogy jogosult legyen egészségügyi szolgáltatásra?
239. cikk / 349 Regisztrált munkanélküli szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e gyermeke születését követően bármilyen támogatásra az a 2009. július 21. óta regisztrált munkanélküli, akinek a részére 270 napra állapítottak meg álláskeresési támogatást, 2009. május óta terhes, 2006. július 27-től 2008. május 23-ig, majd 2008. június 3-tól 2009. május 26-ig munkaviszonyban állt, és 2009. március 21-től 2009. június 20-ig táppénzen volt (május 27-től június 20-ig passzív táppénzen)? Mi lesz az alapja az ellátásoknak, ha a bruttó éves jövedelem 2007. évben 1 572 000 forint, 2008. évben 2 247 280 forint, 2009. január hóban 172 429 forint, februárban 170 000 forint, márciusban pedig 115 304 forint volt? Mennyi időre kaphat ellátást a leendő édesanya?
240. cikk / 349 Szlovák állampolgárok jogviszonya
Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.
