354 talált cikk a szünetelés kifejezésre

Kérdés: Beleszámít-e a tanulmányi szerződésben vállalt munkavégzés időtartamába a szülés miatti távollét ideje? Egy munkavállaló 2002-ben tanulmányi szerződést kötött a cégével, amelyben a főiskola elvégzése után 3 év további munkavégzést vállalt. A diplomát 2006-ban vette át, és egy év után táppénzre, majd szülni ment. Köteles-e a munkavállaló a GYES letelte után még további két évig dolgozni a munkáltatójánál?

Kérdés: Biztosítottnak minősül-e az a passzív féléves hallgató, akinek az előző féléves diákigazolványa október 31-ig érvényes, vagy egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie?

Kérdés: Meddig érvényes a taj-kártyája annak a 2009. június 23-án nappali tagozaton végzett pályakezdőnek, aki jelenleg munkanélküli? Kell-e fizetnie, és ha igen, mikortól annak érdekében, hogy jogosult legyen egészségügyi szolgáltatásra?

Kérdés: Jogosult lesz-e gyermeke születését követően bármilyen támogatásra az a 2009. július 21. óta regisztrált munkanélküli, akinek a részére 270 napra állapítottak meg álláskeresési támogatást, 2009. május óta terhes, 2006. július 27-től 2008. május 23-ig, majd 2008. június 3-tól 2009. május 26-ig munkaviszonyban állt, és 2009. március 21-től 2009. június 20-ig táppénzen volt (május 27-től június 20-ig passzív táppénzen)? Mi lesz az alapja az ellátásoknak, ha a bruttó éves jövedelem 2007. évben 1 572 000 forint, 2008. évben 2 247 280 forint, 2009. január hóban 172 429 forint, februárban 170 000 forint, márciusban pedig 115 304 forint volt? Mennyi időre kaphat ellátást a leendő édesanya?

Kérdés: Mi a helyes megoldás az alábbi esetben? Egy foglalkoztató szlovák állampolgárokat kíván foglalkoztatni közalkalmazotti jogviszonyban, akik Szlovákiában fizetés nélküli szabadságon vannak, de az egészségbiztosítási járulékot fizetik maguk után. Emiatt az OEP nem hajlandó taj-számot kiadni nekik, a munkáltatónak viszont járulékfizetési kötelezettsége van, mivel a dolgozóknak nem állítanak ki E101-es igazolást, tekintettel arra, hogy csak egészségbiztosítási szempontból biztosítottak. Az OEP álláspontja, hogy a munkáltatónak a szlovák társadalombiztosítónak kellene fizetnie a járulékot. Az APEH szerint járulékköteles a bérük, de mivel az OEP nem ad taj-számot, nem tudják bevallani.

Kérdés: Kell-e a minimálbér alapulvételével járulékot fizetnie a beltagja után annak a cukrászdát üzemeltető betéti társaságnak, amely szeptember hónap végén bezárja az üzletét, és csak jövő év májusában nyitja meg ismét? A beltag máshol nem rendelkezik jövedelemmel, de a bt.-nek az ősz, illetve a tél folyamán semmilyen bevétele sem lesz.

Kérdés: Megválthatja-e az öregségi nyugdíjhoz szükséges fennmaradó szolgálati időt az az 1949 szeptemberében született magánszemély, aki először Magyarországon, majd az NDK-ban dolgozott, jelenleg pedig Ausztriában áll munkaviszonyban?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az édesanyának, aki gyermeke után gyermekgondozási segélyben részesült, majd annak lejárta előtt két hónappal férje kérte a folyósítást, ezt követően megszületett második gyermeke, akire terhességi-gyermekágyi segélyt igényelt, de elutasították az igényét, mert megszakadt a biztosítása?

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.