Koreai állampolgárságú kirendelt munkavállalók

Kérdés: Terheli valamilyen közteherfizetési kötelezettség a magyar leányvállalatot a koreai munkavállalók nettó bérének kifizetése, illetve az egyéb jövedelemnek minősülő adóköteles juttatások kifizetése után az alábbi esetben? Egy koreai anyacéggel munkaszerződésben álló munkavállalók az elkövetkezendő két évben kirendelési megállapodás alapján a cég magyar leányvállalatának telephelyén fognak munkát végezni. A kirendelt munkavállalók rendelkeznek KOR-HUN igazolással, mely szerint a biztosítottak Korea joghatósága alá tartoznak, de rendelkeznek Magyarországon lakcímkártyával és tartózkodási engedéllyel is. A munkáltatói és a munkavállalói tb-járulékokat a koreai anyacég fizeti és vallja be Koreában, amely alapján a magyar leányvállalat kiszámítja az szja-előleget (mivel magyar illetőségűnek számítanak az szja tekintetében), levonja, bevallja és megfizeti a magyar adóhatóság részére. A nettó munkabért ezután a magyar leányvállalat utalja át a kirendelt munkavállalóknak. Ezenfelül a kirendelési megállapodás alapján a magyar leányvállalatot terheli a kirendelés kapcsán fizetett költségtérítés a kirendelt külföldi munkavállalók részére (lakásbérletet, munkába járás, étkezés). Ezen tételek közül az adóköteles juttatások egyéb jövedelemnek minősülnek a magyar leányvállalatnál.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 2. §-a úgy rendelkezik, hogy százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az Art. szerinti munkáltatót, kifizetőt a Tbj-tv. szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény munkahelyváltás esetén

Kérdés: Igénybe veheti az új munkáltató az anyasági ellátásról visszatérők szociálishozzájárulásiadó-kedvezményét az után a munkavállalója után, aki a szülése után 2015. év decemberben kezdett el dolgozni, 2 hónapig igénybe vette a GYED extrát, amelyet február 1-jétől az édesapa vesz igénybe? A munkavállaló után januártól májusig a régi munkáltató érvényesítette a kedvezményt, ezután váltott munkahelyet.
Részlet a válaszából: […] A szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezmények többségét a munkáltatói változás érdemben nem érinti, azzal az új munkaadó – adott esetben a hátralévő időtartamra – minden további nélkül élhet.Ebbe a körbe tartozik a kérdésben említett 2011. évi CLVI. tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Román állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Be kell jelenteni Magyarországon egy magyar cég román állampolgárságú ügyvezetőjét abban az esetben, ha Romániában bejelentett munkaviszonnyal rendelkezik, és az ügyvezetői tevékenységért egyelőre nem kap semmilyen díjazást? Az ügyvezető jelenleg nem rendelkezik állandó lakcímmel Magyarországon, és sem adóazonosító jele, sem tajszáma nincs.
Részlet a válaszából: […] Noha a kérdésből nem derül ki, hogy az említett román állampolgárságú személy milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket – a díjazás hiánya megbízásra utal, ami ha társas vállalkozás tagjáról van szó, akár társas vállalkozói jogviszonyt jelenthet –, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Hogyan alakul annak a vállalkozónak a járulék- és tételesadó-fizetési kötelezettsége, aki egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó bt. kültagja, és emellett kisadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett vállalkozó evás bt.-ben fennálló biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége azon múlik, hogy személyesen közreműködik-e a betéti társaságban, és ha igen, akkor ezt milyen jogviszonyban teszi.Ha nincs tényleges személyes közreműködés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 11.

Ügyvezető két munkaviszonya

Kérdés: Mentesíti a társas vállalkozói jogviszony utáni járulékterhek megfizetése alól egy cég ügyvezetőjét a két munkahelyen fennálló munkaviszony abban az esetben, ha az egyik munkáltatónál heti 30 órás munkaviszonyban, a másiknál pedig heti 6 órás munkaviszonyban áll alkalmazásban?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni és társas vállalkozói járulék és a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége szempontjából a heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonynak nagy jelentősége van, hiszen ez mentesíti a vállalkozást a havi minimális adó- és járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.

Kft. nyugdíjas tagjainak járulékai

Kérdés: Kell valamilyen társadalombiztosítási közterhet fizetni egy kft. két 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező nyugdíjas tagja után, ha mindkét tag ügyvezető, és személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében? A tagok a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban látják el az ügyvezetői tevékenységet, amelyért megbízási díjban nem részesülnek, a munkavégzés pedig heti 20 órás munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] A meglehetősen összetett kérdés megválaszolása során a Tbj-tv. 4. §-ának d)/1. pontjába foglalt rendelkezésekből kell kiindulni.E szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság tagja, ha a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Elmaradt munkabér és kamatai

Kérdés: Milyen közteherfizetési kötelezettség merül fel abban az esetben, ha a bíróság egy volt munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését jogellenesnek minősítette, ezért az ítéletben 2656 ezer forint elmaradt munkabér és 2015. január 20-ától kezdődően annak kamatainak megfizetésére kötelezte a munkáltatót? Hogyan kell helyesen kiszámítani a kamatot, és az után milyen adók és járulékok terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a végén. A késedelmi kamat a késedelmesen teljesített bérfizetés (elmaradt munkabér) jogkövetkezménye, ezért nem minősül sem jövedelemnek, sem kártérítésnek. Számítását a Ptk. 6:48. §-a határozza meg, mely szerint pénztartozás esetén a kötelezett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 30.

Egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Hogyan alakul annak az egyéni vállalkozónak a járulékfizetési kötelezettsége, aki egyidejűleg GYED-ben és GYES-ben is részesül? A jelenleg hatályos szabályok szerint az egyéni vállalkozó nem köteles minimumjárulék fizetésére, ha GYED-ben részesül, miközben a GYES tartama alatt csak akkor mentesül alóla, ha a vállalkozásában személyesen nem végez munkát.
Részlet a válaszából: […] Valóban, mind a Tbj-tv., mind a 2011. évi CLVI. tv. vonatkozó rendelkezései a GYED (vagy CSED, illetve GYET) folyósításának tartama alatt feltételek nélkül mentesítik az egyéni és társas vállalkozót a havi szociális hozzájárulási adó és járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 26.

Magánszemélyek részére fizetett díjazás

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?
Részlet a válaszából: […] Kiindulásképpen elmondható, hogy a kérdésben leírt, a külföldi magánszemélyek által végzett grafikatervezés meglátásunk szerint szerzői jogdíjas tevékenységnek tekinthető. A jogdíjra a magánszemély szerző jellemzően ún. felhasználási szerződés megkötésével válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Izraeli állampolgárságú nyugdíjas ügyvezetők

Kérdés: Kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy magyar társaság külföldi ügyvezetői után, akik Izraelben nyugellátásban részesülnek, a társaság ügyvezetését pedig megbízási szerződés alapján látják el, és díjazásban nem részesülnek?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük az általános szabállyal. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében, ha a társaság tag ügyvezetője nem munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, akkor társas vállalkozónak tekintendő. Tehát ha a kérdésben említett izraeli állampolgárok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.
1
52
53
54
80