Német állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy magyarországi cég megbízási szerződést szeretne kötni a német állampolgárságú ügyvezetővel egyszeri tanácsadói tevékenységre? Az ügyvezető állandó lakcíme Németországban van, az ügyvezetésért semmilyen juttatást nem kap, a céggel nem áll munkaviszonyban, és az egyszeri megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát.
Részlet a válaszából: […] Egy nagyon lényeges körülményről, mégpedig az ügyvezető külföldi (más tagállami) biztosításáról nem tesz említést a kérdés. Ezen információ hiányában a választ két esetre – amikor is van más tagállami biztosítás, és amikor nincs – vetítve adjuk meg.Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

GYED-ről, GYES-ről visszatérő munkavállaló szociális- hozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Hányszor vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a GYED-ről, GYES-ről visszatérő dolgozó után abban az esetben, ha az édesanya két gyermeke születése között dolgozott, az első gyermek születése után a munkáltató már igénybe vette a kedvezményt, majd a munka-vállaló újra szült, és most ismét munkába áll? Igénybe veheti a kedvezményt 3 éves időtartamra a munkáltató ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kedvezmény ismételt igénybevételére van lehetőség, de sajnos már nem a teljes 3 éves időtartamra, ugyanis a vonatkozó jogszabály a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető kedvezmény igénybevételének maximális időtartamát nem gyermekenként, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 10.

Többes jogviszonyú mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelmű válasz érdekében elsődlegesen azt kell tisztáznunk, hogy a december hónaptól őstermelővé váló személy ezen jogviszonya alapján biztosított lesz-e, vagy sem.A mezőgazdasági őstermelőre akkor terjed ki a biztosítás, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Külföldön tanuló társas vállalkozó közterhei

Kérdés: Meg kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot egy külföldön tanuló diáknak, aki egy bt. kültagjaként mint társas vállalkozó biztosítást szerez, de nappali tagozatos hallgatói jogviszonyára tekintettel nem fizet járulékot?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás – minimális járulék fizetésére nem kötelezett – biztosított tagját is megilleti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság és ennek megfelelően nem terheli a Tbj-tv. 39. §-ának (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Vállalkozás folytatása szülés után

Kérdés: Mikor kezdhet el legkorábban dolgozni az ellátásai veszélyeztetése nélkül egy kozmetikus egyéni vállalkozó, aki várhatóan december végén fogja második gyermekét megszülni, jelenleg pedig az első gyermekével gyermekgondozási díjban részesül? Az első gyermek hamarosan betölti a 2. életévét, ekkor az anya GYES-t fog igényelni.
Részlet a válaszából: […] Idén jelentős változtatások történtek a vállalkozók – legyen akár egyéni, akár társas vállalkozó – gyermekvállalással, gyermekgondozással kapcsolatos ellátások melletti munkavégzésével és járulékfizetésével összefüggő szabályozás tekintetében. Az első, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Evaadózó egyéni vállalkozó nyugdíjalapja

Kérdés: Van valamilyen lehetősége magasabb összegű nyugdíjjárulék-fizetésre egy nyugdíjkorhatárhoz közelítő evaadózó egyéni vállalkozónak a magasabb nyugellátási alap megszerzése érdekében anélkül, hogy a többi közteher alapja is megemelkedne?
Részlet a válaszából: […] A biztosított, többes jogviszonyban nem álló evás egyéni vállalkozó a minimálbér (vagy garantált bérminimum alapján) után köteles havonta 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 150 százaléka után 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Egyszerűsített foglalkoztatott adómentes részt meghaladó munkabére

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az egyszerűsített foglalkoztatottak részére fizetett munkabért abban az esetben, ha az meghaladja az adómentesen adható összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 7. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott személy utáni személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettségekre az Szja-tv., illetve a Tbj-tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Efo-tv. 7. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Német állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn egy kft. német állampolgárságú rokkantsági nyugdíjas tulajdonos ügyvezetője után, aki a társaságban személyesen nem működik közre, az ügyvezetést pedig ingyenesen látja el?
Részlet a válaszából: […] Noha az említett tag személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, ügyvezetői státuszára tekintettel – a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében – társas vállalkozónak minősül. Az említett jogszabályi hely szerint ugyanis társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Családi gazdálkodó feleségének jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathatja egy családi gazdálkodó a feleségét, aki rendelkezik egy heti 20 órás részmunkaidős munkaviszonnyal? A foglalkoztatás célja magasabb ellátási alap megszerzése, akár a minimálbérnél magasabb járulékalap utáni közteherfizetéssel.
Részlet a válaszából: […] Tekintve, hogy a kérdésben említett hölgy munkaviszonyban áll, mezőgazdasági őstermelőként a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének i) pontja értelmében nem terjed(ne) ki rá a biztosítás, ezért e jogviszonyában járulékbevallási és -fizetési kötelezettség sem terhelné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 8.

Munkavállalás EGT-tagállamban

Kérdés: Milyen teendői vannak a hatóságok felé annak a munkavállalónak, aki 2016. június 30-ig egy magyar vállalkozásnál állt főfoglalkozású munkaviszonyban, és július 1-jétől Svájcban kapott állást, amely esetleg itthonról is végezhető? Hogyan kell teljesíteni a közteherfizetési kötelezettségeket ebben az esetben? Meg kell tartania a magyarországi munkaviszonyát abban az esetben, ha nem szeretné elveszíteni az itthoni biztosítását? Milyen következménnyel jár ez a változás a dolgozó gyermekeinek biztosítására?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdésben taglalt tényeket, az érintett magánszemély július hónaptól Svájcban létesít munkaviszonyt. Ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól rá a biztosítás hatálya is ebben az országban terjed ki.A külföldi (EGT-tagállamban történő)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
1
51
52
53
80