Végelszámoló jogállása

Kérdés: Helyesen járt el egy végelszámolás alatt álló betéti társaság abban az esetben, ha az egyéb jogviszonnyal nem rendelkező, nyugellátásban nem részesülő végelszámolójának, aki a társaság korábbi tagi jogviszonyban személyesen közreműködő beltagja, a végelszámolás kezdőnapjával megszüntette a biztosítási jogviszonyát? Az érintett végelszámoló díjazás nélkül, ingyen látja el a feladatait, és jelenleg saját maga után havonta megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Részlet a válaszából: […] A Ctv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint a végelszámolás kezdő időpontjában a cég vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik, és ettől az időponttól a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül. A Ctv. 99....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Milyen járulék fizetésére kötelezett egy kft. személyesen nem közreműködő tulajdonos ügyvezetője abban az esetben, ha egy betéti társaság bejelentett kisadózó beltagjaként a havi 75?ezer forintos tételes adó fizetését vállalta?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban azt kell leszögeznünk, hogy a kisadózói jogviszony semmilyen formában sem befolyásolja a kft.-ben fennálló járulékfizetési kötelezettséget, ugyanakkor a kisadózói jogállásra hatással lehet a kft.-ben létesített biztosítási jogviszony.Kft.-tag ügyvezetőjéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Kiva hatálya alá tartozó kft. ügyvezetője

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kiva hatálya alá tartozó kft.-ben a tulajdonos ügyvezetőnek abban az esetben, ha egyben egyéni vállalkozó is, és a minimális adó- és járulékfizetési kötelezettségét abban a jogviszonyában teljesíti? Hogyan kell eljárni akkor, ha a kft.-ben személyi jellegű kifizetésben is részesül? Mennyiben változik a helyzet, ha az ügyvezetést részmunkaidőben látja el?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk, hogy a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás foglalkoztatottjai egyéni járulékfizetésüket az általános szabályok szerint teljesítik, míg szociális hozzájárulási adót nem kell utánuk fizetnie a cégnek, viszont a személyi jellegű kifizetésekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Más munkáltató alkalmazottainak adott jutalom

Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a kifizető abban az esetben, ha egy másik kft. 55 év feletti alkalmazottait szeretné közvetlenül egyszeri pénzjutalomban részesíteni? Valóban nem minősül járulékalapnak ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] Két okból sem élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a kifizető. Egyrészt azért, mert szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel (a megváltozott munkaképességű vállalkozókat érintő adókedvezmény kivételével) csak a dolgozót munkaviszonyban foglalkoztató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:

Különadó alapjának figyelembevétele nyugdíjalapként

Kérdés: Hogyan számít be a nyugdíjalapba egy kormánytisztviselő jogviszonyának megszüntetésekor kifizetett végkielégítés, illetve a felmentési időre járó díjazás, amelyből 75 százalékos mértékű különadót vontak le? Valóban teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét a különadó megfizetésével a magánszemély, annak ellenére, hogy a végkielégítés nem is minősül járulékalapnak?
Részlet a válaszából: […] A 2010. évi XC. tv. 9. §-ának (2) bekezdése értelmében különadó alapjának minősül a különadó fi-zetésére kötelezettek jogviszonyának megszűné-sével összefüggésben pénzben kifizetett vagy bár-mely más formában juttatott bevétel, ide nem értve a jogviszony 2010....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címkék:  

GYED-en lévő evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Mi alapján köteles járulékfizetésre egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó a GYED tartama alatt, amennyiben személyesen közreműködik a vállalkozásában?
Részlet a válaszából: […] A biztosított – többes jogviszonyban nem álló – evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 29/A. §-a szabályozza. Ennek (1) bekezdése szerint az e körbe tartozó vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségének havonta a minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Szociális hozzájárulási adó alapjának csökkentése

Kérdés: Figyelembe vehető csökkentő tételként a szakképzési hozzájárulás alapjának számításánál a rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállalók után igénybe vett szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulás alapja szempontjából csökkentő tényezőként figyelembe veendő szociális--hozzájárulásiadó-kedvezményeket a 2011. évi CLVI. tv. 4. §-ának (1a), illetve (1b) bekezdése határoz-za meg.E szerint a szakképzési hozzájárulás alapjának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 7.

Ausztrián áthaladó sofőr

Kérdés: Melyik ország szabályai szerint kell levonni és megfizetni a járulékokat az Ausztriába belépő gépkocsivezetők esetében, tekintettel arra, hogy 2017. január 1-jétől kötelező számukra az osztrák minimálbért megadni, és a ZKO3 nyomtatványon be kell jelenteni őket?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett kötelezettség (amely Németországban, Franciaországban, Olaszországban már korábban bevezetésre került) lényege, hogy az Ausztrián áthaladó sofőr igazolni tudja: kiküldetése alatt a munkabére eléri az osztrák minimálbért. Ehhez a gépkocsivezetőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi pénznemben kapott munkabér

Kérdés: Milyen árfolyammal kell átszámítani egy Dániában is dolgozó munkavállaló dán koronában megadott munkabérét? A munkavállalót magyar munkaszerződéssel alkalmazzák, Magyarországon végzi a munkát (otthonról), és havi egy hetet fog Dániában tölteni. A dolgozó minden költségét a dán foglalkoztató állja.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a magyar jog hatálya alá tartozó munkavállalóról van szó, aki után idehaza kell megfizetni a járulékokat, amelyek alapja az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem.Ezt azért fontos leszögeznünk, mert a Tbj-tv. R. 16. §-ának (2) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 21.
1
51
52
53
81