Találati lista:
1381. cikk / 1646 Munkába járás költségeinek megtérítése
Kérdés: Mely kormányrendelet foglalja magában azt a törvénymódosítást, amelyben a közigazgatási határon kívülről járó dolgozónak adómentesen, kilométerenként 9 forintot lehet téríteni, és ez esetben a munkáltatónak nem kötelessége vizsgálni, hogy a magánszemély hogyan jut be a munkahelyére?
1382. cikk / 1646 Internet-hozzáférés biztosítása
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, illetve a munkavállalót abban az esetben, ha egy kft. a munkavállalóinak (alkalmazott, munkavállaló ügyvezető) ingyenes internet-hozzáférést fizet elő, és a számlát a munkáltató nevére állítják ki? Az internetet teljes mértékben személyes célokra használják.
1383. cikk / 1646 Adóköteles üdülési szolgáltatás
Kérdés: A foglalkoztató fogalmának módosítása okoz-e változást az adóköteles üdülési szolgáltatás társadalombiztosítási megítélésében annál a cégnél, amely saját üdülővel rendelkezik, amit dolgozóik és családtagjaik használhatnak, és a közeljövőben egy olyan munkavállalót részesítenek ebben a szolgáltatásban, akinek felesége egy partnercégük alkalmazottja?
1384. cikk / 1646 Külföldi munkavállalók szálláshelyének közterhei
Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni abban az esetben, ha egy kft. a külföldi munkavállalási engedéllyel rendelkező dolgozói részére a saját tulajdonában lévő ingatlanokban szálláshelyet ad?
1385. cikk / 1646 Evás vállalkozó osztalékának közterhei
Kérdés: Felveheti-e osztalékként egy kettős könyvvitelt vezető, eva hatálya alá tartozó társaság nyugdíjas tagja a bevételeiből az eva és az iparűzési adó levonása után fennmaradó összeget, vagy ezenkívül kell-e valamilyen járulékot vagy egyéb adót fizetniük? Hogyan változik a kötelezettség egy bevételi nyilvántartást vezető evás társaság heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező tagja esetében?
1386. cikk / 1646 Egyéni vállalkozó járulékainak elszámolása
Kérdés: Elszámolható-e költségként az egyéni vállalkozó által befizetett egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, valamint egészségügyi hozzájárulás?
1387. cikk / 1646 PhD-tanulmányokat folytató édesanya jogállása
Kérdés: Megkezdheti-e nappali tagozatos oktatás keretében 2006 szeptemberében a 3 éves PhD-tanulmányait az az édesanya, aki jelenleg a második gyermekével van GYED-en, amely 2006. július 19-ig tart? A GYED lejárta után igényelhető-e a GYES? A biztosított jogosult lenne az egyetem által folyósított ösztöndíjra, a feladatokat e-mailen kapná, és küldené az egyetemre, személyesen csak 1-2 hetente kellene megjelennie konzultációra. Kell-e közterheket fizetni a kapott ösztöndíj után, illetve a GYES letelte után szerezhet-e ez alapján szolgálati időt? Ki kell-e lépnie a munkahelyéről a fizetés nélküli szabadság letelte után?
1388. cikk / 1646 AM könyv főfoglalkozású munkaviszonnyal rendelkező dolgozó esetében
Kérdés: Használhatja-e egy munkavállaló az AM könyvet abban az esetben, ha rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és a feladat, amit el szeretne végezni, nem haladná meg havonta az 5 munkanapot, a díjazás pedig a havi 10 ezer forintot?
1389. cikk / 1646 Kiskorú filmszínész jövedelmének kifizetése
Kérdés: Milyen jogcímen fizethető ki annak a 12 éves gyermekszínésznek a több százezer forint öszszegű javadalmazása, aki egy készülő filmben főszerepet játszik?
1390. cikk / 1646 Versenybírók járulékai
Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
