Szellemi szabadfoglalkozású magánszemély járulékai

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy szellemi szabadfoglalkozású, "7" adószámú magánszemélyt felhasználási szerződés alapján foglalkoztat egy cég, a kifizetés számla alapján történik. Az Szja-tv. által lehetővé tett nyilatkozat alapján a magánszemély saját maga után vallja be és fizeti a személyi jövedelemadót, a járulékokat viszont a munkáltató az áfa nélküli bére után bejelenti. A magánszemély azt állítja, hogy ő megállapodott az egészségbiztosítási pénztárral, és maga fizeti a járulékokat, de a foglalkoztató ezt nem akarja elfogadni.
Részlet a válaszából: […] Az adószámmal rendelkező "szellemi szabadfoglalkozású"(önálló tevékenységet folytató) személy nem minősül egyéni vállalkozónak. Ennekmegfelelően a vele létesített vállalkozási jogviszony esetén a megrendelőnek(vevőnek) – noha számlát kap – a Tbj-tv. 5. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Tőzsdei árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e ehót fizetni a tőzsdei árfolyamnyereség után?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdés d) pontja szerint azárfolyamnyereséget szerző magánszemélyt tizennégy százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Ahozzájárulás-fizetési kötelezettség az Szja-tv. 67. §-a szerintiárfolyamnyereség után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Amerikai állampolgárok 2006. évi osztaléka

Kérdés: Terheli-e 4 százalékos eho-fizetési kötelezettség egy kft. amerikai tulajdonosai részére kifizetett 2006. évi osztalékot, amelyből a cég 15 százalékos osztalékadót vont le?
Részlet a válaszából: […] A százalékos egészségügyi hozzájárulás csak a Tbj-tv.szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, illetve belföldi magánszemélyáltal megszerzett jövedelmeket terheli.A Tbj-tv. 4. § u) pontja értelmében belföldinek minősül:– a Magyar Köztársaság területén élő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 4.

Százalékos eho-fizetési kötelezettség

Kérdés: 2006. január 1-jétől teljesen megváltozott az Eho-tv. 3. § (2) bekezdése. Helyesen értelmezzük-e, hogy a változás értelmében csak a 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek után kell 11 százalékos ehót fizetni, minden más esetben 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] Olvasónk felvetésének első felével egyetértünk. Valóban azEho-tv. 3. § (1) bekezdése tételesen felsorolja azokat a juttatásokat, melyekalapját képezik a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulásnak, feltéve hogy azadott juttatást– a Tbj-tv. szerint belföldinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Eho maximumának kiszámítása

Kérdés: Hogyan érvényesíthető az eho-maximum kettős határa abban az esetben, ha egy magánszemély 2007-ben osztalékot vesz fel a 2006-os évre vonatkozóan, amely után 4 százalékos, de maximum 400 000 forint összegű eho-t kell fizetni, de emellett bérleti díjat is kap, amely után 2007-ben 14 százalék, maximum 450 000 forint a fizetendő eho?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett "kettős határt" 2007. évben akövetkezőképpen lehet érvényesíteni. Amennyiben a magánszemélynek a 2006. évrevonatkozóan kifizetett osztaléka után 4 százalékos mértékben megállapítottegészségügyi hozzájárulás a 2007. évben figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 21.

Külföldön dolgozó munkavállaló ehója

Kérdés: Keletkezik-e eho-fizetési kötelezettsége annak a főállású munkaviszonyban álló magyar orvosnak, aki szabadságot vesz ki, és ez idő alatt Nagy-Britanniában önálló tevékenység keretében dolgozik? Mi lesz az alapja a fizetendő köztehernek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a magánszemély által külföldön szerzett, önállótevékenységből származó – az 1978. évi 15. tvr.-rel kihirdetett brit-magyarkettős adóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 14. cikkelyealapján – Magyarországon adóztatható jövedelméről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 31.

Külföldi állampolgár által bérbe adott ingatlan ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalék ehót fizetnie egy külföldi állampolgárnak abban az esetben, ha magyarországi ingatlant ad bérbe, tekintettel arra, hogy az Eho-tv. belföldi magánszemély kötelezettségét írja elő?
Részlet a válaszából: […] Valóban az Eho-tv. 2. §-a szerint a Tbj-tv. szerintbelföldinek minősülő magánszemélynek juttatott, illetve belföldi magánszemélyáltal megszerzett jövedelem képezheti csak százalékos egészségügyi hozzájárulásalapját.Éppen ezért a kérdésben említett külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem ehója

Kérdés: Milyen jogszabály irányadó arra nézve, hogy mit tekintünk a bérbeadás szempontjából lakott ingatlannak? Mentesül-e a 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség alól az a cég, amely kereskedelmi üzlet céljára bérbe adja ingatlana egy részét, aminek egy részében a tulajdonos lakik? Ebben az esetben az ingatlan címe a döntő?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdés e) pontja értelmében azingatlan bérbeadásából (Szja-tv. 74. §) származó, egymillió forintot meghaladójövedelem esetén a teljes összeg alapját képezi a 14 százalékos egészségügyihozzájárulásnak. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Ingatlan-bérbeadás eho-ja

Kérdés: Kell-e eho-t vagy egyéb közterhet fizetni abban az esetben, ha a bérbeadó az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmét nem külön adózó jövedelemként 25 százalékos személyijövedelemadó-vonzattal számolja el, hanem az összevont adóalap részeként?
Részlet a válaszából: […] Igen, a 14 százalékos eho-t ebben az esetben is meg kellfizetni.Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdése értelmében a magánszemélyingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelme -függetlenül attól, hogy milyen formában adózik utána – az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 5.

14 százalékos eho alapja

Kérdés: 2007. január 1-jétől a munkabérből levont, vagy a munkáltató által megfizetett egészségbiztosítási járulékot kell-e összevonni az egyéb jövedelmekből levont százalékos eho-val, a 450 ezer forintos százalékos eho-fizetési korlát megállapításánál? Példa: 2007. évi bruttó bér: 1 800 000 forint, 2007. évi bérletidíj-bevétel: 1 500 000 forint, 2006. évi osztalék: 1 700 000 forint.
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv. 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelemtípusok(vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék,vállalkozóiosztalék-alap, árfolyamnyereségből származó jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.
1
7
8
9
14