Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] ...(a vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék vállalkozói osztalékalapból, árfolyamnyereség, az Szja-tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Osztalék

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adóra megállapított maximumösszeget egy kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője esetében, aki munkaviszonyban látja el a feladatait a kft.-ben, más jogviszonya nincs, és megváltozott munkaképességére tekintettel a cég szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményben részesül utána? A bruttó munkabért vagy a ténylegesen megfizetett adót kell figyelembe venni abban az esetben, ha az érintett fel kívánja venni a 2021. évi osztalékot? A bruttó bére eléri a minimálbér kétszeresét, de a ténylegesen megfizetett adó - a kedvezmény miatt - nem éri el a minimálbér kétszeresét.
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelem (Szja-tv. 65/A. §),c) az osztalék (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalék-alap (Szja-tv. 49/C. §),d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja-tv. 67. §),e) az Szja-tv. 1/B. §-ának hatálya alá tartozó természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
Részlet a válaszából: […] ...származó jövedelemre (Szja-tv. 65/A. §),- az osztalékra (Szja-tv. 66. §), vállalkozói osztalék-alapra (Szja-tv. 49/C. §),- az árfolyamnyereségből származó jövedelemre (Szja-tv. 67. §), és a- az Szja-tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...mentesül a járulékok terhe alól. A kedvezményezett számára előny, hogy az adófizetés időpontjában nem munkaviszonyból, hanem árfolyamnyereségből származó jövedelem keletkezik, a 15 százalék személyi jövedelemadó mellett csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Részvényeladás

Kérdés: Kell adót fizetni az egyenes ági örökségből származó kárpótlási jegyen vásárolt Émász-részvény eladása esetén? A vásárlás és az eladás között 20 év telt el.
Részlet a válaszából: […] ...részvény a személyi jövedelemadó rendszerében értékpapírnak minősül (Szja-tv. 3. § 34. pont), melynek értékesítésekor az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Szja-tv. 67. §).Árfolyamnyereségből származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni. Ez utóbbit a munkáltató átvállalhatja. Újabb adózási pont lehet, ha a részvények értékesítése történik, mert ekkor az árfolyamnyereség címén keletkező jövedelem után kell 16 százalék személyi jövedelemadót, valamint 14 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Árfolyamnyereség ehója

Kérdés: Kell-e 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni egy korlátolt felelősségű társaság üzletrészének átruházásakor keletkező árfolyamnyereségből származó jövedelem után?
Részlet a válaszából: […] ...Eho-tv. 3. § (3) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik,hogy a magánszemély az adóévben megszerzett árfolyamnyereségből származójövedelem (Szja-tv. 67. §) után 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulást köteles fizetni a hozzájárulás-fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 7.

Nem kifizetőtől származó jövedelem

Kérdés: A szuperbruttósítás során a jövedelmet a kifizető által viselt 27 százalék társadalombiztosítási járulékkal kell megnövelni. Kell-e alkalmazni ezt a szabályt akkor is, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, tehát nem fizettek utána 27 százalék társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...a külön adózó jövedelmekre nem kellszámítani, így nem szuperbruttósodik az ingatlanértékesítés jövedelme, azosztalékjövedelem, az árfolyamnyereség stb.Az adóalap-kiegészítést az adóköteles bevételbőlmegállapított, levonásokkal csökkentett jövedelemre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Osztalék ehója

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény V. fejezet (3) bekezdése szerint a magánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet stb. ..., ha az adóévben ilyen jogcímeken megszerzett összes jövedelem nem haladja meg a 100 ezer forintot, és az adót a kifizető levonta. Terheli-e 14 százalékos eho-fizetési kötelezettség a magánszemélyt abban az esetben, ha 2009-ben 100 ezer forint alatti összegben kap osztalékjövedelmet, amelyből a kifizető levonja és befizeti a 25 százalékos szja-t?
Részlet a válaszából: […] ...szerint amagánszemély nem köteles bevallani az értékpapír-kölcsönzésből származójövedelmet, az osztalékból származó jövedelmet, az árfolyamnyereségből származójövedelmet, a vállalkozásból kivont jövedelmet, valamint - az osztalékravonatkozó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 21.

Kedvezményes dolgozói részvény

Kérdés: Egy állami vállalat átalakulása során a munkavállalók kedvezményesen, a névérték 10 százalékáért vásárolhatnak tulajdonjogot (kedvezményes dolgozói részvény) a létrejött gazdasági társaságból, az 1995. évi XXXIX. tv. előírásának megfelelően. A munkáltatónak van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége az APEH felé a kedvezményes dolgozói részvény juttatását követően, illetve a kedvezményes dolgozói részvény névértéken való visszavásárlásakor? A munkavállalónak van-e bevallási kötelezettsége, ha a munkáltató a kedvezményes dolgozói részvényt névértéken visszavásárolja?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik. A munkavállaló az Szja-tv. 77/A. § (5) bekezdésealapján a névértékre vetített legfeljebb 90 százalékos kedvezményárfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül. A névértéken történővisszavásárláskor jövedelem nem keletkezik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.
1
2
3